Szerintetek önzők azok a szülők, akik csak egy gyermeket vállalnak?

Az én anyámnak el kellett távolítani a méhét műhiba miatt. Én voltam az elsőszülött (és egyben utolsó) gyereke is. Önző volna?

(Valószínűleg nem ilyen eseteket céloztál meg a kérdéseddel, én ezt tudomásul veszem, csak azt szerettem volna kifejezni a történettel, hogy megvan az oka az ilyen helyzeteknek is.)

Én vagyok az önző.

Anyagilag megtehetném, valóban. De érzelmileg nem vagyok rá alkalmas. Mindent megtettem a meglévő egynek, de még egyszwer nem akarom végigcsinálni. Nem vagyok hozzá elég türelmes, elég önfeláldozó.

Racionálisan gondolkozom, és úgy gondolom, mindenkinek jobb, ha nem lesz több gyerekem. Kinek hiányzik egy destruktív, depressziós, boldogtalan házisárkány?

Tévedtem kicsit, nem sértődtem meg ugyan, de rosszul esik, ha leönzőznek.

21:46

Egyke vagy. Ez neked valamiért nem jött be. Ebből egyértelműen következik, hogy a szüleid önzők és aki egyke, az mind szerencsétlen lesz, mint te?

Mi van azzal, akinek van 8 testvére, mert a szülei sok gyereket akartak és azt gondolja, a szülei önzők, jobb lett volna, ha csak ő van egyedül. Na, akkor most mi van? Ő téved? Ő hülye? Neked van igazad?

Nem lehet, hogy a hiba benned van?

Én egyke vagyok és köszönöm szépen jól érzem így magam. Soha nem irigykedtem azokra, akiknek testvérük van, de még csak azt sem gondoltam, hogy nekem jobb mint nekik. Nem gondolom, hogy megszívtam, hogy a szüleim önzőek lettek volna, hogy valamiről lemaradtam volna.

Én nem tartom önzőségnek (azt igen, ha valaki megtehetné, alkalmas rá, de egyet sem szül, de az most nem ide vág.)

Nekünk egy van.

Az idegeim érzem, hogy gyengék (sose voltak erősek, ennek megvan az oka, nem részletezem), így a türelmem sem az igazi sajnos, 2 kicsi mellett egyedül egész nap kikészülnék.

Anyagilag meg szintén nem engedhetjük meg (jelenleg a szülőknél lakunk, így alakult, a párom munkanélküli lett, én csak a gyest + a családit kapom...).

Amíg saját lakás nincs, és lehetőség, hogy gyes helyett gyedet kapjak, addig kizárt, hogy szüljek.

Valakinek eszébe jutott már, hogy esetleg nem akar valaki többet egynél? Egyet képzelt el, egyet csinál, kész. Hol az az elvárás, hogy egy gyerek nem gyerek, nem értem a kérdést egyáltalán. Kivel szemben önzés az ilyen? Csak azért mert esetleg lehetséges valami, az nem jelenti azt, hogy egyben kötelező is, vagyis ha én el tudok tartani hatot, akkor nekem annyit is kell csinálni? Az anyagi szempont szerintem itt nem számít annyira, mint gondolnánk, hiszen előfordulhat, hogy egy gyerek lesz, és beteg, vagy valami hibája van, lehet az akármilyen apró is, nem kell föltétlenül fallot tetralógiára gondolni, elég egy nyúlszáj is, és máris több pénzbe kerül, mint ahogy "betervezték". Ez nem ezen fordul meg szerintem.

Az egyke vita meg ugyancsak redundáns, hiszen van, aki azért akar többet, mert ő egyedül volt, van akinek azért kell egy, mert ők sokan voltak, és van a fordítottja is, vagyis hogy az egykének egy kell, a soktestvéresnek meg sok kell. Nem kőbe vésett egyik sem, de az önzés kérdésköre szerintem nem jön be abba, hogy hányat akar valaki.