Kiderült hogy terhes vagyok, jó ötlet megtartani ebben a helyzetben? 20/L

Pár dolgot kell megvizsgálnod: mennyire biztos a párkapcsolatod, Te mennyire vagy lelkileg érett, van-e esély, hogy anyagilag is bírjátok valahogy?

Azon kívül, számít, hogy eddig milyen elvek szerint éltél. Racionális vagy inkább, vagy olyan, aki mindig a szívére hallgat.

azt is vizsgáld meg, hogy HA nem tartod meg a babát, hogyan tudnád a helyzetet kezelni magadban. Elkönyvelnéd magadban, mint felelős döntést és túltennéd magad rajta idővel? Vagy egész Életedben bántana és örök seb lenne?

Te ismered magad, a kapcsolatod, a párod. A szüleid részéről viszonylag normális, hogy ellenzik, de hidd el, tiszteletben tartják a döntésed majd.

Kívánom, hogy jól dönts, és legyél nagyon boldog!

(Írd majd le, hogyan döntöttél!)

Üdv, 23N

"Honnan tudod kinek mi a megrázóbb lelkileg?"

Szerintem nem is kérdés, hogy odaadni azt a gyermeket, akit 9 hónapig a szíved alatt hordtál, sokkal nehezebb, mint egy még nem is fogható, még igazán nem is létező "valamit" elveszteni.

Okés,nem vagyunk egyformák.

Kinek ez nehezebb kinek az,ki ezzel a tudattal tud együtt élni ki a másik variációval.

Csak mint mindenben ebben sem kellene általánositani hogy mi a nehezebb.

"Oh, persze, mert lemondani a gyerekről olyan kis játszi könnyedség! Hányszor is tetted meg? Kicsit sem ugyanaz, mint egy pár perces beavatkozás, lelkileg sem ugyanaz megélni."

Egy fejlődő magzatot kinyírni sokkal jobb, igazad van... -_-

Nem értem miért kell ezen az abortusztémán lovagolni?

A kérdező feltett egy kérdést,amire kapott válaszokat,több lehetősége van ezek közt van az örökbefogadás lehetősége is.

Megtartanám.

Én 22 évesen terveztem a babát a párommal, ő 24 volt, hasonló helyzetbe mint ti, csak mi már albérletben éltünk de nekem sem volt munkám, viszont a párom jól keresett. Az más kérdés, hogy utána nagyon megromlott a viszonyunk, mert kezdett belebolondulni a számítógépes játékokba, és minden kezdte idegesíteni körülötte, és olyan csúnyán kezdett bánni velem meg a gyerekkel, hogy azt inkább el sem mesélem... nekem a lányom az életem értelme, már rég megöltem volna magam, ha ő nem lenne!

De remélem ti nagyon szeretni fogjátok a picit! :)