Apás szülés: csodálatos vagy riasztó élmény?

Persze mindenkinek szíve joga véleményt alkotni ebben a kérdésben, nem is cáfolom én senkiét, csak én másképpen gondolom. Tökéletesen meg tudom érteni, ha valaki azt mondja, hogy ő nem szeretne ott lenni, épp ugyanúgy, ahogyan azt is, amikor mindenképp ott akar lenni.

Én nem is egy kiszolgáltatott helyzetnek érzem ezt, szóval ezt nem úgy érzékelem, minthogy egyedül hagyni valakit a bajban. Semmi baj nem történik.

Nem emberileg vagyok alkalmatlan, szülőnek, hanem gazdaságilag.

Az meg ne mondja magát szülőnek, aki egy héten egyszer látja a gyerekét, mert mindíg a melóhelyén kell vigyázbaállnia, hogy tudjon mit enni adni a családjának!

Baromikönynen és szivesen nevelgetnék én is akár 3 gyereket is, ha a hátam mögött lenne 50 millió forint készpénz!

Úgy nevelném őket, mintha királynak, vagy olimpikonnak születtek volna!

Ez függ a férfitól is, és a nőtől is. Alapba én olyan vagyok, hogy ha fáj valamim, akkor inkább csak idegesítenek azok az emberek, akik segíteni akarnak. Persze nem arról van szó, hogy ha mindenképpen benn akarna lenni a férjem, akkor kizavarnám, de ez az alapbeállítottságom.

Mindenesetre én nem venném sértésnek, ha a férjem nem szeretne bejönni.

Bátyám benn volt a kislánya születésekor, és azt mondja, hogy nem bánta meg. Élete egyik legboldogabb élménye. De nem minden férfi ilyen. Van, aki érzékeny, és már a kórház gondolatától is falfehérré változik. Manapság már nem csak az apák lehetnek benn a szülésnél.

Azért azt be kell ismerni, hogy fizikailag gusztustalan dolog a szülés, érzelmileg felemelő.

Tehát külső szemlélő számára horror. Én csak tévében láttam, de telibe mutatták, iszonyú gusztustalan volt.

24/L

24 L

Az a jó benne, hogy magadnak nem látod:)

A témához:

Nekem bent volt a férjem, bár inkább miattam jött be mintsem ő akart (azt mondta neki mind1, ahogy én szeretném).

Ott sétált körülöttem, majdnem hamarabb látta meg kibújva a baba fejét mint az orvos :) ÉS egyáltalán nem ment el a kedve a szextől.

Viszont nekem hatalmas segítség volt hogy ott volt. És annál csodásabb érzést, mint amikor engem raktak össze, ő meg kezében a picivel jött oda hozzám :) hát csodás volt.

De az én férjem bírja az ilyet, és ő is mondta, hogy bejön, tehát nem erőltettem, hanem ismer, tudja, hogy egy olyan helyzetben ha lehet, akkor szükségem van rá.

Ja, egyébként főleg nem a mi kapcsolatunkat mélyítette el, hanem az apa-lánya kapcsolatot.

Szerintem ez ugyanolyan dolog, mint a szülés, az abortusz, a megcsalás. Ezek a témák megosztják a gyk közösségét.

Nincs séma, amit rá lehetne húzni a témára.

Ugyanúgy, ahogy minden nő másként éli meg a szülését, minden férfi másként élné meg az apásszülést.

Mindenki döntsön gyomra, idegzete, kedve szerint.