Tényleg mi vagyunk a felelőtlenek vagy anyósomék gondolkodnak kicsit furcsán?

Szép a segítség a szülőnek, és rendjén is van. De gondolom, ha munkát nem akarnak keresni, ebből én arra gondolok, hogy munkaképes emberek. Persze, az ember segít nekik, átmenetileg, amíg nem kapnak munkát, ez a minimum. De hosszú távon erre rendezkedni be?????????????

Minek segítetek?

Nem vagytok felelőtlenek. A leírtakból arra következtetek, h meg van hozzá az anyagi hátteretek, h kistesó szülessen. Az anyósék "kissé" furcsán gondolkodnak. Szép dolog tőletek, h anyagilag támogattátok őket a nehezebb időkben, de ezzel nem lenne szabad visszaélniük. Azt pedig, hogy még ők sértődtek meg, végképp nem tartom jogosnak. Elhiszem, hogy nem erre számítottál, és rosszul is esett. Kész csoda, hogy egyáltalán szó nélkül hagytad. Szerintem én kicsit odamondtam volna a véleményemet, hátha elgondolkodnak a bunkó viselkedésükön.

Boldog babavárást!!! :)

Anyósodék NAGYON furán gondolkodnak.....

Mi azt csináljuk (hasonló a helyzet), hogy havonta egy alkalommal bevásárolunk nekik húst, tartós élelmiszert.

Gratulálok a babához! :-))

Ez nevetséges!Nem értem,hogy anyósodék,hogy élhetnek vissza a segítségetekkel,ha már csak 2 fillért adtatok azért is hálásnak kéne lenniük,hiszen gondolom nektek is van hová rakni a pénzt.Ahhoz, hogy őket támogatni tudd a te saját életedet,boldogságodat áldozd fel és,hogy ezért ne legyen még egy babátok röhej!Amúgy is harcos típus vagyok,biztos,hogy nem hagytam volna szó nélkül.

Boldog babavárást :)

34hkm

jézusom ugye ez nem komoly?

azért ne vállaljatok kistesót az ő unokájukat,

csakhogy ők nehogy kiessenek a jóból?

és azért nem jöttök ki a pénzetekből mert őket ajnározzátok ..

az a felelőtlenség amit ők csinálnak.

hú most jól bedühődtem !

méghogy felelőtlenség... mert nem jöttök ki a pénzetekből?

de hát csak azért nem jöttök ki, mert őket is eltartjátok! ez a nő kettőig se lát. vagy ha tudja mit beszél, akkor szörnyen gonosz.

Én mindenképpen megvizsgálnám azt, hogy nekik miért nincs elég pénzük. Ha nem tudnak dolgozni, vagy keresnek de sehogy sem találnak munkát, akkor mindenképp támogatnám őket.

KÉptelen lennék a saját szüleimet a sorsukra hagyni, és tudom, hogy a férjem is így érez a saját szülei kapcsán. Arra is képtelen lennék, hogy a férjem érzéseit megsértsem.

Amennyiben arról van szó, hogy bőven lenne munka, egészségileg is bírnák, csak lusták, akkor csökkenteném a segítséget, és segítenénk, hogy rá tudják magukat szánni lelkileg a munkára.

Én megértelek, én sem dobnám el a 2. gyereket akármiért... de a szülőket sem tudnám cserbenhagyni.