Parom 8 eves lanya, amikor itt van nalunk, velünk akar egy agyban aludni, mindenfele mondvacsinalt indokkal. A parom engedi is, de en olyankor nem tudok aludni. Hogyan kezeljem ezt? Mit lehetne tenni, hogy mindenkinek jo legyen?
Parom probalja ravezetni - dicserettel, stb. - hogy mennyivel jobb a sajat agyaban aludni, de nem megy. Parom nem is banja, de en nem tudok aludni, mikor ö is az agyban alszik velünk. Otthon a kislany egy kupacban alszik az anyjaval, es a testverevel, akik szerintem azert nem alszanak nalunk, mert nem lehet bujni, illetve, mert anyu mindent rajuk hagy.
A masik teso 11 eves, harmadik meg 6, ö külön alszik tölük, de nonstop riasztja az anyjat, ejjelente 5-6szor is, vagy szomjas, vagy csak birizgalni akarja az anyja hajat, vagy mittomen. Az anyja meg rohan mindig. Normalis dolgok-e ezek? /Engem zavar, mert mikor iskolas voltam, mar reg külön szobaban, önalloan aludtam, meg a tesom is. Nem örülök neki, mikor velünk alszik, mert bar a paromnak a gyereke, nekem idegen erzes, barmilyen durvan is hangzik./ Feltekeny nem vagyok a kislanyra, kimondottan jo a kapcsolatunk, csak fura nekem mindez, nem tudom, hogy kezeljem civilizaltan.
Miért nem lehet minden bántás nélkül válaszolni a kérdésre??
Kedves kérdező.Engem is úgy neveltek hogy 8 évesen már egyedül aludjak a saját ágyamban,saját szobámban.
A húgom is eljátszottam hogy szomjas,meg meséljenek neki hajnali 3-kor.Apám mindig jött,ha húgom kiabált.Amikor látta,hogy nincs semmi baj,csak unatkozik,nem álmos,akkor csak annyit mondott,hogy nincs innivaló,(lefekvés előtt mindig szólt,hogy igyunk,pisiljünk,mert utána alvás) nincs mese,és simán kiment a szobából.Nem maradt ott,így a húgom hamar leszokott erről a szokásáról.
Igaza van a kérdezőnek,hogy szerinte 8 éves kislány ne aludjon már a felnőttek mellett.Az apjával töltheti az egész hétvégét.Az alvás ideje az ne erről szóljon,hanem az alvásról.Az ember még a saját gyermekével s nehezen alszik,nemhogy más gyerekével.Tudom,mert amikor a fiam beteg volt,és mellette aludtam,én egész éjjel csak félálomban voltam.Rettegtem,hogy mélyen elalszom,és ráfekszek,elnyomom őt.Arról nem is beszélve,hogy minden gyerek ha mélyen alszik, rugdalózik álmában vagy jobb esetben csak széttárt lábakkal,karokkal alszik,és keresztbe.Kényelmetlen így mindenkinek.
Én határozottan a saját ágyába tenném.Elmesélnék egy mesét,és elmondanám,hogy a nagylányok már külön alszanak,és nem kell aggódni apa a másik szobában alszik.8 évesen már a kislánynak is fel kell fognia,hogy mi a helyes,és helytelen.
10.43-as!
Nem, képzeld nem alszom velük egy ágyban. Mindenki a saját szobájában alszik. De kérlek ne ebbe a mondatomba köss bele ha már értelmesen másba nem tudsz. Ezt csupán MIATTAD írtam, mert előző hsz-ed szerint 4 gyerekedhez te ugyan nem futkoztál volna soha.
Hát nekem pedig nem esik le az ujjamról a karikagyűrű ha ezt meg kell tennem.
És láss csodát: MELLÉJÜK is fekszek ha épp rosszat álmodtak, vagy odabújhatnak közénk!!!
Attól nem lesz egy gyerek se érzelmileg, se szellemileg szegényebb ha bújhat és szeretgetve van. Én nem kiképzőtáborban nevelem őket.
Kedves Kérdező,
amikor apukám elköltözött, nekem is jobb volt mellette, biztonságban elaludni, mint egy idegen szobában, idegen ágyban egyedül.
A fokozatos leszoktatás jött be: pénteken együtt alvás, szombaton külön; pénteken bealvás TV előtt, apu átvitt a szobámba; mindkét nap mese után a saját ágyamban. 5 éves voltam.
Szerintem próbáljátok ki.
Sziasztok, elöször is köszönöm mindenkinek a valaszt. Anyuka oldalat onnan tudom, hogy a gyerekek meselik büszken, amikor itt vannak nalunk; es hogy a kicsi 5-6x hivja az anyjat, azt onnan tudom, hogy nalunk minimum 8-10x kiabalt, amikor itt aludt nalunk, parom is mondta, hogy ez "normalis" nala.
Az elsö valaszolonak: Igaz nincs meg gyerekem, de engem is anya nevelt, meghozza gondosan, es nem vagyok lelkiserült attol, hogy nem aludtam vele egy agyban mar kb. oviskoromtol. Söt, ha anyukanak lesz valakije, akkor kipaterolja majd a gyerekeket az agyabol csak ugy? Ez mennyivel baratsagosabb, mintha mar eleve hozzaszoktak az önallo alvashoz? Amugy meg anyuka dolgaihoz tenyleg nincs közöm, csak amennyiben minket is erint.
A parom minden este, mikor itt a kislany viszi lefektetni aludni, de a kislany ma ejjel is atjött, hogy rosszat almodott, itt akar aludni az agyunkban. Parom nem akar feltetlenül vele aludni, mert pont emiatt ment reszben tönkre a hazassaguk, hogy a gyerekek eluraltak az egesz eletterüket, de engedi neki, mert ritkan latja es hianyzik neki, nem akarja elidegeniteni magatol a kislanyt emiatt.
Nekem is mondta, ha lesz gyerekünk, kizart, hogy a mi agyunkban aludjon, erre ne is szoktassuk ra. Egyet is ertek ezzel.
De mit tudsz tenni egy gyerekkel, aki ebben nött fel?
Amugy szerintem a gyereknek a testi közelseg hianyzik, nem feltetlenül az apja, mert ha az anyjanal van, akkor ha felhivja apu, vagy meglatogatja, nemigen erdekli. Szereti öt, az tuti, de nem a hianya okozza ezt a jelenseget szerintem.
A veszekedest nem tartom megoldasnak, inkabb, ha nincs mas megoldas, megprobalok együtt elni ezzel a variacioval. En biztos, hogy nem alszok a gyerek szobajaban es agyaban, csak azert, hogy ö az agyamban aludjon, ehhez ne is szokjon hozza. Nem akarom, hogy a fejünkre nöjön. Nem hiszem, hogy mindent meg kellene engedni, csak mert nem allandoan van nalunk... Ettöl meg persze szerethetjük öt, es mindent megadhatunk neki, amire szüksege van, vagy nem?
Én mindenképpen megbeszélném a párommal, hogy nem jó ez így.
Aztán közösen leültetnénk a 8 éves gyereket, és elmondanánk neki, hogy nálunk mások a szabályok, mindenkinek van saját ágya, hát aludjon ott.
Ha következő alkalommal a saját helyén alszik, dícsérjük meg.
Viszont ha megint átjön és befekszik az apja mellé, kísérjük vissza a szobájába.
28/n
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!