Hogy tervezitek/terveztétek a közös jövőtöket a párotokkal?

Kedves 9-es!

Albérletben élünk. A lakáselőtakarékosságunk 4 év múlva lejár. Egy kis hitelt még felveszünk rá, és akkor beköltözünk a saját lakásunkba. Ez például ezért van így eltervezve.

A gyerek azért van az 5. éven túli tervben, hogy a saját lakásunkba szülessen, illetve, hogy gyűjtsünk rá. Illetve még annyit, hogy a párom 40. születésnapja előtt kellene megszületnie, hogy ne nyugdíjasként nevelgessük még az apró gyerekünket.

Kutyára meg mind a ketten vágyunk, de nincs annyi pénzünk, hogy a jelenlegi háziállatunk mellett az is legyen. Általában örülünk, hogy van mit ennünk, mivel nekem nincs, nem is volt munkám.

Kedves utolsó!

S mit tettél magadért? Hol vannak a személyes vágyak, a hobbik? Vagy az a legfőbb álmod hogy halálod napjára sikeresen visszafizess egy lakáshitelt? Beszürkülés és rezignáltság sütött az írásodból.

nem terveztünk semmit, amikor megismerkedtünk akkor mid a ketten úgy gondoltunk, hogy egy darabig élvezzük egymást aztán mindenki megy a saját útjára. Csakhogy hamar kialakult a szerelem. Januárban megismerkedtünk, augusztusban összeköltöztünk, novemberben pedig megfogant a baba. Most 6 hónapos a kis szépségünk. Boldogok vagyunk, imádjuk egymást és soha jobban nem alakulhatott volna az életem.

24/L és 30/F

Félreértettél, azt hiszem. Ez egy terv a jövőre. Mások is terveznek, ezért vannak banki megtakarítások, nyugdíjpénztárak. Sőt, egyátalán állások is: ugyanis a másnapra így keresed meg a pénzed. Ez is tervezés.

Én nagyon vágyok egy saját házikóra. Egy csendes, nyugodt, kényelmes kuckóra. A párom is, és én is szeretünk lakberendezni, persze, csak kicsiben: falat festeni, bútort dekorálni, ilyesmi. A saját lakásunkban pedig bármikor, bármilyen módon megtehetnénk. Ez a legnagyobb álmunk.

Mi 5 éve vagyunk együtt, fél éve kérte meg a kezem, de mivel még úgy fél-1 évig mindketten suliba járunk és nincs még állandó munkahelyünk, a lagzi és összeköltőzés (más városban élünk) nem jöhet szóba:S

Ha lediplomáztunk és lesz állandó munkánk, akkor össze tudunk költözni és elkezdünk spórolni a lagzira, de szerencsére ebben a szüleink is tudnak segíteni.

Lagzi után pár évvel szeretnénk gyereket, ha olyan lesz a munkánk, hogy időben és pénzben is belefér már a gyerkőc.

Szóval úgy 2-3 év múlva lenne a lagzi és utána pár évvel a gyerek.

Én 23N, párom 25 éves.

2007 júniusában jöttünk össze. fél évvel később összeköltöztünk. 1 hónapra rá vettünk egy kutyát. A 4. évfordulónkon kérte meg a kezem, és az 5.-en lesz az esküvőnk. A terv, hogy utána elkezdünk lakást nézni, hogy van-e egyáltalán esélyünk saját lakásra. A babát az esküvőtől számítva 1 éven belül szeretnénk, tehát innentől max 15 hónap a saját háztól függetlenül, erre nem várhatunk, ki tudja, mikor lesz. A második babót 3 évven belül szeretnénk.

Én 24/N ő 32/f

Szerintem felesleges tervezni.

Az én kapcsolatom 9 év után ért véget végleg. (remélhetően).

Az utolsó kb másfél év már úgy telt, hogy én támogattam a tanulmányait havi 40-50 ezer forintokkal+ telefon előfizetéssel, és ezért kb havi 2-3x rámnyitotta az ajtót.

A hibáit nem ismerte el, állandóan nyíltan lenézett, mint embert, és mint férfit is. Néha még mások előtt is. Egyszerű programokon volt csak hajlandó résztvenni velem leginkább kettesben, és a társaságától (ha egyáltalán van neki) teljesen elszigetelt.

Kapcsolatunk első 4 évében én bevállatam a távolság megoldását, és szembementem a szüleimmel is miatta.

Ez utóbbit nem is bánom, mert lényegében így kerültem ki a burokból, és jöttem rá, hogy kalap szarok voltak emberileg a szüleim.

Most vasectómiát tervezek magamon, és egy totál új életet EGYEDÜL!

És bepótolom ami a 9 év alatt kimaradt, leginkább a szakmai továbbképzésem.

30/F