Nagyon szemét lennék a párommal ha tudta nélkül megtenném?

Elmesélek neked egy hasonló sztorit, páromat elhagyta az apuja 2éves korában, az azt követő majd' 30évben tudtak egymásról, de kb 3-4évente beszéltek, megszületett a lányom és tudtam h dagad a melle a büszkeségtől és amikor felhozta h mutassuk meg apósomnak, én teljes mellszélességgel kiálltam az ügy mellett(anyós ellen), mondván lehet, hogy lehet hogy megváltozott az öreg és most kapott egy esélyt, hogy rendbe hozza az életét a fiával és a gyerekemnek is meglenne mind a 4 nagyszülője. El is mentünk megmutatni, a beszélgetés is jól zajlott, de valahogy éreztük hogy ezt nem kellene erőltetni (nem tudom miért, van közös téma, mégis, párom is, én is úgy érzem, elég lenne évente egyszer).

Ehelyett após fel-felhív minket ha eszébe jut, de nincs miről beszélni, szerintem magát nyugtatja h ő most jó nagyapa, a gyerekre rákérdez, de amikor személyesen mentünk, nem nagyon érdekelte,nem vett neki egy csokit sem, a részeg sztorijaival szórakoztatott minket, mi vittünk neki egy albumnyi képet a gyerekről, ő meg semmit.

Szóval az egész dolog egy teherré vált, ráadásul após sokszor részegen hív, férjem meg letagadja magát, csak nyűg nekem.

Szumma szummárum, párod ellen semmit ne küldj! Beszéljétek meg, jussatok dűlőre és csak annyi infot, amennyibe ő beleegyezik, egyrészt nagy vita lenne belőle köztetek, másrészt lehet, hogy egyszer elmondja miért orrol az anyujára, de ez az ő ügyük, akkor is, ha a baba miatt kicsit a tiéd is.Ahogy írtad, ő még képeslapot sem szeretne, én a saját sztorimon okulva még annyit sem küldenék.