Jogosan félek attól, hogy (megint) elveszítem?

Van egy fiú barátom, akivel nagyon régóta jóba vagyok, és nagyon szeret(t)em. Régen is jóban voltunk, kb általános iskola elejétől, szóval még nagyon fiatalon. A barátság megmaradt, ám egyszer jött egy új lány az osztályba, akivel összejöttek. A csaj kisajátította, mindenkit kiutált mellőle, az összes barátját, fiúkat és lányokat egyaránt. Közben is beszéltünk néha, de voltak viták gyakran, féltékenykedés, és mikor együtt voltak, merőben más volt a kapcsolatunk, mint mikor semmi nem volt köztük. Egyszer találkoztunk egy rendezvényen a fiúval véletlen, csak összefutottunk, és elmentünk sétálni. Én vettem fel a telefonját, mert nem írta ki, hogy ki hívja... Hát pont a barátnője hívta, mindegy, találkoztunk vele, kiverte a hisztit, meg akart pofozni, mikor soha semmi nem történt köztem, és a barátja között. Elég nagy balhé volt belőle, azóta nem is beszéltem sem a csajjal, sem a sráccal. Megfogadtam, hogy nem fogok "bekavarni" a kapcsolatukba, és legyenek boldogok, bár eddig sem kavartam. Most több mint két hónapja nincsenek együtt, és a fiúval megint elkezdtünk beszélgetni... Szeretném rendbe hozni a kapcsolatunkat, mert nekem nagyon fontos volt, és tudom, hogy én is fontos voltam neki. Most jöhettek azzal, hogy akkor miért volt a lánnyal. Szerette, nagyon, és én ezért nem is hibáztatom. A csaj most betegesen "lohol" utána, a fiú új barátnőjének hazudozik össze vissza, például hogy most lefeküdtek, mióta nem is vele van, és hasonlók.

Szóval most megint szoktunk beszélni, de a lánnyal jóban szeretne maradni. Én viszont attól félek, hogy a csaj újra "benyalja" magát nála, és akkor megint ugyanott leszünk, ahol elkezdtük, viszont még egy ilyen vitát nem szeretnék megélni, mert azért elég nyomasztó volt elveszíteni egy 10 éves barátságot egy kis csitri miatt...

Maradjak távolságtartó, és várjak még, hogy mi lesz, vagy barátkozzak nyugodtan? 16L