Jogosan sértődött meg édesanyám?

hát ez az örökség duma kicsit gáz volt:P

De megértelek, a párom orvosnak tanul, de nem tudom mikor lesz saját lakásunk, nem hogy ház, bár egy egyszobás...:-S

A nyugati kultúrtársadalmakban sokkal kisebb a saját házzal/lakással rendelkezők aránya, mint nálunk. Előbb-utóbb a magyarok is belátják majd, hogy ha nem akarnak egész életükre eladósodni, akkor nem a saját ház az egyetlen üdvözítő megoldás.

A ti esetetekre: nem hiszem, hogy 120-ból sokat lehetne spórolni. Édesanyád ezt valószínűleg nem gondolta át rendesen.

Ha valamit kétféleképp lehet érteni, és az egyik változat sértő/bántó, akkor egy nő tutira azt a változatot fogja kihallani belőle. Ha megpróbálod szembesíteni a ténnyel, hogy félreértette, akkor szerinte magyarázkodsz.

Semmi különös nem történt, csak most a másik oldalról is szembesültél ezzel a dologgal. A sértődés ebből a félreértésből adódott. Az, hogy a lakásgondotokat hogy oldjátok meg, és ebbe mennyire jó, ha a szülő (ill. anyós) beleszól, az másik probléma. Nem ez volt a kérdés.

Az örökséges szöveged valóban lehetett sértő.

Viszont ő is meggondolhatná, hogy ma nem azok az idők járnak, mint az ő idejében, amikor 2 gyerek mellett építkezett - ma minden annak többszörösébe kerül. És kölcsönbe ne akarjon belekergetni, ez legyen a ti döntésetek, és szerintem jó, hogy nem akartok magatokból bankok rabszolgáját csinálni.

Az örökséges dolog valóban félreérthetö, de szerintem te sem úgy gondoltad, nálunk is volt erröl szó, a hangsúly inkább azon van, hogy segítség/háttér/támogatás nélkül, ami senkinek a halálát nem foglalja magába.

Egyébként meg igazad van. Az, hogy ök mit csináltak, hogy csinálták, nem mérvadó, teljesen más helyzet volt.

Nekünk is van egy lányunk, Ö most 28 hónapos. Nem úgy néz ki, hogy bármikor is saját lakásunk lesz...

Ha Anyukádék építkezésekor az Ő szülei segítették Őket, vagy éppen örökség segítségével épült fel a házuk, akkor nem jogosan sértődött meg Anyukád.

Ha Anyukádék abban az időben építkeztek, amikor még nyoma sem volt a munkanélküliségnek és büntették azt, akinek nem volt munkája és a hiteleket nótaszó mellett vissza lehetett fizetni, mert az elvégzett munka arányában kapták a fizetést, akkor nem jogosan sértődött meg.

Ha Őket a nagyszülők támogatták hússal, zöldséggel, tojással amit nem kellett a boltban megvenni, akkor is könnyebben tudtak spórolni és a hitelt fizetni.

Ne azon papoljon, hogy a 120000-ből albérlet mellett hogyan spórolj, hanem segítsen!

Amúgy meg az Ő gyereke vagy, Ő mutatott példát, Ő tanított meg sprórolni vagy nem spórolni!

Megáll az eszem! Hitelfelvételre buzdítani a mai világban, mikor még a holnap sem biztos????!!!!!

Ők egy másik világ. Mi is sokáig albérleteztünk. Az első időkben nekünk is sokszor mondta anyukám, hogy vegyünk fel hitelt. Nem értette meg, hogy nem tudunk, mert nem adnak 0 ft. önerőre. Akkor értette meg, amikor eljött velünk egy-két bankba érdeklődni. Az idősebb generáció abban él, hogy van egy-két gyerek, vagy ha nincs is, bemegyek az önkormányzathoz, kérek lakást, adnak első szóra, aztán visszafizetem a hitelt 20 éven át, kamatmentesen, vagy veszek fel szocpolt, aztán építkezek.

Igaza van az egyik válaszolónak, akkor próbáljon meg segíteni. Önerő, jelzálogbejegyzés a házára, fizesse majd a költségeket, vagy akármi.

Az egyetlen ami gázos a történetben az az örökléses dolog. Te tudod, hogy nem úgy értetted, de ha ő félre akarja érteni akkor félre fogja. Legközelebb ha találkoztok azért még egyszer elmondhatnád, hogy nem úgy gondoltad, hátha ő is megnyugszik. Reméljük nem haragtartó.