Nagyszülői örökség, ami már átment teherbe. Mit kezdjek vele?

Kedves "budai lakásos"!

Azt írtam, MINTHA. A mintha azt jelenti, hogy a nagyiéknak egy kőbányai öreg körfolyosós lakásuk volt (nyilván ezt nem szólom le, mert szerettem náluk lenni, szerettem őket, ezért a lakásért is sokat dolgoztak stb) itt azon volt fent a hangsúly, hogy úgy rendezték be MINTHA budai elitek lettek volna. Pl: barokkos lelógós kristály csillár (amit nagyon drágán vettek anno, és most meg kiderült hogy hamisítvány) porcelán nippek (amikről kiderült hogy nem is Herendiek hanem szintén csak hamisítványok, mert nincs rajtuk az a bizonyos jel) Mária Teréziás kb 1 méter nagyságú képek, "aranyozott" étkészlet ami elzöldült az évek alatt mert bronz, és hasonló csecsebecsék. Ami azért szomorú mert a nagyiéknak tényleg volt befektetésre váró pénzük anno, de mivel nem értettek hozzá, összevissza vásároltak mindent, amikről most derült ki egy vizsgáló által, hogy kb alig van értékük. Azt gondolták nyilván hogy a régiség jó befektetés, de csak akkor ha ért is hozzá az ember.

Szóval nem kell rögtön neki esni az embernek.

De köszi a többi választ.

Köszönöm a válaszokat.

A csecsebecséknek lett gazdájuk, mert mivel kiderült hogy ugye semmit sem érnek, a nagyim testvére azt mondta hogy szeretné őket emlékbe, így odaadtuk neki. Ki is rakta otthon vidéken őket, és őrizgeti őket, a képet is felrakta, örült neki nagyon. Meg amúgy az apróságokkal nem is volt soha gondunk, csak a bútorokkal...