Meleg srácok, lehetne hozzátok még néhány kérdésem?

A szüleimmel nagyon jó viszonyban vagyok, amiben tudunk segítünk egymásnak, összetartó család voltunk mindig is. Anyával és apával ugyanolyan jó viszonyban vagyok, bár ami azt illeti inkább csak jó, de nem bizalmas viszonyban, mert az életem sok más területén már korábban sem vettek részt, úgyhogy ebből a szempontból elég önálló lelki világú vagyok.

A szüleim sosem osztogattak elismerést, de testületileg igaz mindkettőjükre és igen ismerem édesapám és édesanyám is :) szerencsére még mindig házasok is. Külső jegyekre apa nem a tipikus macsó, viszont gondoskodó családapaként igenis férfiasnak gondolom. Döntést hozni együtt szokott a család, de általában a legnagyobb szava anyának van a dolgokban.

Sarkára állni igen, láttam már nem is egyszer.

Anya egyáltalán nem elfogadó, nagyon irányító, irtózatosan határozott és nagyon konzervatív, ebben együtt édesapámmal, első sorban vallásos meggyőződésből.

Az utolsó kérdésben nem tudom, hogy mi számít annak vagy mi nem, tudomásom szerint nincs ilyen, olyan volt, hogy a szemérmembe gyalogoltak, de akkor már nem kicsi voltam, sőt most is megvannak az alapvető szemérmességi szabályok, szerintem ez még az ember párjának is kijár minden esetben.

Nem gondolnám amúgy, hogy ezen a módon reprezentatív eredményeket kaphat az ember, de azt gondolom, hogy itt azt kell látni, hogy minden közösségben kb. azonos arányban fordulnak elő homoszexuális érzelmekkel bíró emberek. Hogy ebből mennyi kap lehetőséget, hogy az érzéseinek megfelelően éljen, nos ez már egy másik kérdés. Mindenképpen azt látom, hogy ha beteges állapotként kezeljük a dolgot, akkor is látni lehet, hogy bizony kulturált körülmények között nagyon komoly párkapcsolati viszonyok épülnek fel, sőt sajnos nem példa nélküli egy-egy szakítás után az öngyilkossági hajlam vagy az öngyilkosság is.

Azt gondolom továbbra is zárszóként, hogy az ember szexualitása az ő magánügye, nem ez fogja megadni vagy elvenni az emberi értékét, hanem az, amit ezeken felül tesz, ad, hozzáad, alkot, gyarapít mások, a közösség, az őt körülvevők irányába. Azt hiszem, hogy mások megítélését nem a paplan alatt kellene kezdenünk...

Ítélkezni pedig bármilyen ürügyből bizony könnyű.

Nos nem olvastam végig minden kommentet, de ha lesz rá időm, megteszem. Egyvalami viszont megragadta a figyelmemet, amit szeretnék is tisztázni.

Sokan hivatkoznak ugyebár genetikai eredetre is a homoszexualitás kapcsán és úgy gondolják, ha ez genetikaileg kódolt akkor az kőbe is van vésve és megváltoztathatatlan dolog.

De a helyzet az hogy a gének önmagában csak a hajlamot jelentik, önmagában még nem lesz valaki homoszexuális hogy hajlama van rá. Ahhoz hogy valakinek a hajlama kifejeződjön ahhoz viszont bizonyos feltételeknek teljesülnie kell, de leélheti valaki úgy is az életét hogy a hajlama végig rejtett marad és nem fejlődik tovább. A hajlamokat persze el is lehet nyomni, de megszűntetni nem. Aki viszont nem hordozza magában a hajlamot abból soha az életben nem lesz homoszexuális.

Egyébként a környezeti tényezők is ugyanúgy hatással vannak a génekre és viszont. Meg az is számít, hogy ha van homoszexualitásért felelős gén, akkor az domináns-e vagy recesszív, mert a hatása szempontjából egyáltalán nem mindegy.

De persze ettől még nem lesz tisztázottabb a kérdés hogy honnan is ered ez. Én is olvastam sokféle értelmezést és valahogy egyiket sem éreztem biztosnak. Ettől függetlenül úgy gondolom hogy a homoszexualitás elítélése teljességgel értelmetlen. Bármi is okozza egy a lényeg: az illető maga nem tehet róla hiszen senki sem képes ki-bekapcsolni érzéseit vagy megváltoztatni. A szexuális vonzódás pedig egy testi dolog, azzal tudatilag nem nagyon lehet mit kezdeni. Persze lehet utálkozni, gyűlölködni ezen, csak ez igazából semmin sem változtat, csak mindenkinek kellemetlenebb lesz az élete.

Egyébként egyes kutatások szerint a homoszexuálisok agya is picit más mint a heteróké, mivel a szexuális viselkedés az agy fejlődésére is hatással van. Azt persze nem tudom hogy egy agyi elváltozás okozhat-e homoszexualitást. Ez komolyabb kutatást igényelne.

Az előző válaszoló vagyok. Nemrégiben találtam ezt az előadást amely biológiai és genetikai szempontból vizsgálja a homoszexualitást nem csak az embereknél, hanem az állatvilágban is. Sajnos nem túl jó minőségű a felvétel, de azért így is érthető. Ugyan nem értettem meg belőle mindent, az azonban nyilvánvalóvá vált számomra az előadás meghallgatása után hogy még genetikai szempontból is sokkal komplexebb dolog ez mint azt korábban gondoltam, így nem egyszerűen csak hajlami meghatározottságról van szó. Ez a videó talán sokakban rendbeteszi a genetikai öröklöttség kérdését.

Elnézést a korábbi kissé félrevezető válaszom miatt.

https://www.youtube.com/watch?v=-IyuhrWoJN4