Mit szólnál, ha a férjedre rábíznád a gyereket pár órára, ő meg lepasszolná a barátjának, aki nem képes rá vigyázni?
Ma nagyon kiborultam, azt hiszem jogosan, de a férjem nem látja be. Délelőtt elmentem a barátnőmhöz átadni neki az ajándékát, eltört lábbal feküdt otthon, nem akartam a 2 éves lányomat elvinni, mert 1,5 órát kellett vezetnem, még kicsit beteg is volt, így jobbnak láttam, ha itthon pihen, mesét néz stb. Rábíztam a férjemre pár órára, semmi kétség nem volt bennem afelől, hogy tud rá vigyázni.
Áthívta a legjobb barátját, aki alapvetően egy aranyos és okos srác, de sajnos Aspergeres, ami miatt nem tud vigyázni egy gyerekre, mert idővel megunja és elkezd mást csinálni. A férjem kitalálta, hogy végül is nem lesz semmi gond, hiszen nagyon jó barát a srác, legalább van ideje átmenni a munkatársához, aki 5 percre lakik, elmond egy boldog karácsonyt és negyed óra múlva jön. Ott hagyta a gyereket a baráttal, de a 15 percből fél óra lett, mikor a srác megunta a dolgot, felvetette az ötletet, hogy menjenek sétálni, amíg a férjem hazaér. Elmentek a félig beteg lányommal, és a hidegben 3,5 (!!) órán keresztül sétálgattak, majd mikor már a férjem összevissza telefonált, a srác nem vette fel. Én úgy vezettem haza, hogy a szívem majd kiugrott, az idegességtől majdnem összeestem. Se én, se a férjem nem tudta, hol a gyerek, már órák óta nem hozta vissza, mikor egyszer csak mégis felvette a telefonját és kiderült, hogy megtetszett neki egy szabadtéri karácsonyi előadás, amitől nem vette észre az idő múlását. Visszajöttek, a gyerek szája szinte lila volt, kezei szétfagyva, mikor kérdeztem a férjem barátját, hogy miért nem vette fel a telefont, az volt a válasz, hogy "azt hittem, csak a fejem zúg, mert már pár napja migrénem van". Nem hittem el, hogy ilyen van. A férjemre nagyon kiakadtam, hogy hogy lehet ennyi esze, hogy lepasszolja a gyereket a barátjának, mikor rábízom, de szerinte ebben semmi kivetnivaló nincs.
Én halálra aggódtam magam, órákra eltűnt a gyerek a sráccal, szerinte ez mégsem akkora probléma. Most én vagyok a hülye és tényleg túlreagálom, vagy a férjemnek nagyon furcsa felfogása van?
válasza:
válasza:"Kedves utolsó, remélem nincs gyereked, és soha nem is lesz... Akkor mit szólnál, ha a gyereket összefagyva találták volna meg az út szélén, mert elcsavargott a sráctól és nem tudott segítséget kérni?vagy valaki elrabolta volna, és az isten tudja, mit tett volna a kicsivel? Akkor is ilyen nagy lenne az arcod?Apám, annyi felelősség-tudatotok van, mint egy éti csigának..."
Mit szólnál, ha - mi lenne, ha. Nincs ha. Megtörtént események vannak, amiken nem lehet változtatni. Komoly baj nem történt, innentől nincs értelme a "vergődésnek".
Gondolom Te és a hozzád hasonlók egy percre sem hagyják majd magukra a gyermeküket, mivel amit itt leírtál bármikor - ismétlen BÁRMIKOR - megtörténhet.
És ha már földig tiportátok szerencsétlen apukát. Vajon milyen anya az, aki betegen otthon hagyja a 2 éves gyermekét? (ugye, hogy szarul esik?)
válasza:Urambocsá', hogy a FÉRJEMRE, a gyerek APJÁRA rá mertem bízni néhány órára a saját gyerekét. Tényleg, ez nagy felelőtlenség. Egyébként lett baja, mert teljesen átfázott, hőemelkedése van, ma mehetünk az orvoshoz. Valószínűleg néz majd egyet, ha elmesélem neki a sztorit.
71%-os okoskával pedig nem érdemes vitatkozni, bolond. Kíméld meg magad tőle, kedves válaszoló, én is azt teszem.
válasza: válasza:Ne kívánjatok ilyen egymásnak, hogy remélem nincs gyereked, meg ne is legyen, neked nem való. Tudom, nem szó szerint ezt írtátok. Nekem annyira égő ezt nőként olvasni, hogy vannak ilyen nők a világon, pláne anyák, akik ilyet kívánnak a másik embernek.
Akármit is írt, ezt a legkegyetlenebb dolog kívánni. Én szégyellem magam helyettetek.
Azért sem jó ilyeneket kívánni, mert ki tudja mi történik az életben, lehet, hogy még rádöbbentek egyszer az életben, hogy ti vagytok azok, akiknek nem lehet gyereke, vagy ha már anyák vagytok, meghal a gyereketek, ha ne adj isten ez történne, majd jusson eszetekbe, mit kívántatok egyszer valakinek. Hát, ennyit erről!
válasza:Fúúú Utolsó, ezt nem kellett volna! A falka most rád ront. :D
Még örülök is annak, hogy negatív hangnemben nyilatkozik, addig sem a szerencsétlen férjére mérges.
válasza:Rontsanak, nem érdekel! :)
Nekem is jogom van leírni a véleményem. Azt még kihagytam a hozzászólásomból, hogy lehet, hogy nekik már van gyerekük, akik ilyet kívántak/írtak a másiknak, de lehet, hogy majd az ő gyerekük kerül olyan helyzetbe, hogy neki nem lehet gyereke, és egész életében bánatos, depressziós lesz emiatt. Senki sem tudhatja, kivel fog ez előfordulni, mit hoz a jövő.
Borzasztónak tartom, mikor valaki felnőtt nő (pláne ha már anya) létére ilyeneket írkál. Nagyon gonosz dolog az ilyen.
válasza:Meg ez is milyen más, hogy a kérdező volt az első(!), aki nekitámadt valakinek, hogy remélem nincs gyereked, csak mert más véleményen volt.
Értem én, nyilván mert a hozzászólása alapján alkalmatlannak tartaná a válaszadót a szülői feladatokra. Ugyanígy a férjét is annak tarthatná az alapján, amit tett. Addig együttéreztem a kérdezővel, de azután a válasza után már nem. Gondoltam is magamban, de most már leírom, hogy ezt a megjegyzést inkább a saját férjének mondhatná...
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!