Mit szólnál, ha a férjedre rábíznád a gyereket pár órára, ő meg lepasszolná a barátjának, aki nem képes rá vigyázni?

Ma nagyon kiborultam, azt hiszem jogosan, de a férjem nem látja be. Délelőtt elmentem a barátnőmhöz átadni neki az ajándékát, eltört lábbal feküdt otthon, nem akartam a 2 éves lányomat elvinni, mert 1,5 órát kellett vezetnem, még kicsit beteg is volt, így jobbnak láttam, ha itthon pihen, mesét néz stb. Rábíztam a férjemre pár órára, semmi kétség nem volt bennem afelől, hogy tud rá vigyázni.

Áthívta a legjobb barátját, aki alapvetően egy aranyos és okos srác, de sajnos Aspergeres, ami miatt nem tud vigyázni egy gyerekre, mert idővel megunja és elkezd mást csinálni. A férjem kitalálta, hogy végül is nem lesz semmi gond, hiszen nagyon jó barát a srác, legalább van ideje átmenni a munkatársához, aki 5 percre lakik, elmond egy boldog karácsonyt és negyed óra múlva jön. Ott hagyta a gyereket a baráttal, de a 15 percből fél óra lett, mikor a srác megunta a dolgot, felvetette az ötletet, hogy menjenek sétálni, amíg a férjem hazaér. Elmentek a félig beteg lányommal, és a hidegben 3,5 (!!) órán keresztül sétálgattak, majd mikor már a férjem összevissza telefonált, a srác nem vette fel. Én úgy vezettem haza, hogy a szívem majd kiugrott, az idegességtől majdnem összeestem. Se én, se a férjem nem tudta, hol a gyerek, már órák óta nem hozta vissza, mikor egyszer csak mégis felvette a telefonját és kiderült, hogy megtetszett neki egy szabadtéri karácsonyi előadás, amitől nem vette észre az idő múlását. Visszajöttek, a gyerek szája szinte lila volt, kezei szétfagyva, mikor kérdeztem a férjem barátját, hogy miért nem vette fel a telefont, az volt a válasz, hogy "azt hittem, csak a fejem zúg, mert már pár napja migrénem van". Nem hittem el, hogy ilyen van. A férjemre nagyon kiakadtam, hogy hogy lehet ennyi esze, hogy lepasszolja a gyereket a barátjának, mikor rábízom, de szerinte ebben semmi kivetnivaló nincs.

Én halálra aggódtam magam, órákra eltűnt a gyerek a sráccal, szerinte ez mégsem akkora probléma. Most én vagyok a hülye és tényleg túlreagálom, vagy a férjemnek nagyon furcsa felfogása van?