Úgy érzem a párom nem szerelmes belém, és nagyon sok titka is van úgy sejtem! Mit csináljak? Meneküljek vagy harcoljak?

31 éves vagyok!

Régen engem is meglehet alàzni, ma màr nem türôm, s nem is értem miért türtem el valaha is, 7 éves kapcsi volt!

A mostani eszemmel simàn lelépnék, nem ö az egyetlen férfi a vilàgon, és igen is minden ember megérdemli a boldogsàgot! Ha nem vagy vele boldog, lépj!

Sokszor lehet szerelmes az ember, s igen fàj a szakitàs, de ha ott fog àllni elötted az igazi, mindezt elfelejted, s meg ismered az igazi boldogsàgot!

És attól nem fél a párod, hogy egyszer te is készítesz egy ilyen 10 pontos listát?

Ha így viselkedik, akkor a te nagy szerelmed sem éli túl ezt, és ő a listán jó ha 3 pontot fog érni.

Mérlegelj. Ha mással tud kedves, illedelmes lenni, akkor veled miért nem? Jó, szereti a testvérét, dícséretes dolog, így is kell, node veled él együtt.

Miért titkolózik? Az, hogy egy volt kedves feltűnik a színen, előfordul mással is. Én is összefutottam a régi nagy szerelmemmel, beszéltünk 10-15 percet. Hazamentem és azzal kezdtem, hogy mondtam a férjemnek. Azt sem tagadtam el, hogy örülök, hogy láttam és jól van. De tudnia kell, nem csak azért, mert másoktól megtudhatja, hanem azért is mert így tisztességes.

Most adhatjuk itt neked azt a tanácsot, hogy hagyd a csudába ezt a férfit, úgysem fogod, mert szereted.

De ha pár év így múlik el, ilyen "szeretetben-egyetértésben", akkor tuti a végére gyűlölni fogod.

Nekem az ütött szöget a fejemben, hogy "senkit nem szeretett úgy még, mint téged". Ez nem azt jelenti, hogy téged nagyon szeret, csak eddig még te vagy a leg (7,8...). Az eddigiek ezek szerint nem érték el ezt a szintet sem nála.

Ha mindig ezzel a mondattal jön, akkor gondolkozz el azon, hogy mit is jelent pontosan - mert szépen hangzik, de nagyon jól fedheti az igazságot, és még csak hazudnia sem kell neki.

11.08as vagyok, ismét! :)

Ha nincs önbeszülésed az miatta van, nem benned a hiba, nekem ahogy szétmentünk, rengeteg baràtom lett /mivel addig nem lehett, mig vele voltam/, s mondhatom nyugodt szivvel, hogy a férfiaktol pedig csak jo vissza jelzéseket kaptam, igaz szenvedtem még vagy fél évig, egy évig baràtom se volt/mert "nagyon" szerettem! De rà kellett jönnöm, hogy nem bennem volt a hiba, hanem benne, s egyre nagyobb lett az önbecsülésem is!Aztàn persze ujra akarta kezdeni, mikor làtta hogy nélküle is jol megvagyok, na persze, ugy elhajtottam, azota se beszél velem! :D