2 fiam nem tudja elviselni a kistesóját. Mit tehetnék?

Nem tudom miért lepődtél meg,minden rosszindulat nélkül.Elfogadom hogy nincs beleszólásuk de ha előre megmondták hogy nem szeretnének és nem fogják szeretni akkor ezen nincs semmi meglepő.Ráadásul ezek után,hogy tényleg nem törődnek vele azt szeretnéd hogy vigyázzanak rá?

A baba sírás meg jó hogy zavarta őket.Haza érnek az iskolából házit írnak esetleg sportolnak,barátaik vannak és emellett lett egy kistesó akivel még törődni is kéne.

Ne haragudj, de tényleg nem érted, mi baja a fiaidnak?

Mármint amit írsz. Tényleg tud idegesítő egy kétéves. Ráadásul nem mindenki akar velük játszani.

Most le leszek pontozva, de 16 évesen én is szívesen játszottam a 13 éves húgommal, mert tudott beszélni, még jó, hogy elvoltunk. Egy ilyen kisgyerek viszont rettentő unalmas tud lenni. Talán majd ha nagyobb lesz, és megért dolgokat.

Egyébként a barátnőm a 6 évvel fiatalabb húgával is így volt. Ő mindig kicsi maradt nekünk, soha nem lett a "csapat" tagja.

Nem fogod tudni ráerőszakolni őket egymásra.

24/L

Szerintem a te dolgod vigyázni a kicsire,nem értem miért kell elvárni,hogy bébicsősözök legyenek a nagyfiaid. Egyébként elég egyértelmü,egyszerűen nem tudnak mit kezdeni vele a nagy korkülönbség miatt.Ráadásul fiúk is,ez is neheziti a helyzetet.

Gondolom más apától van a kicsi,úgy érezhetik (és úgy is érzik,mert megmondták) ,hogy neked új család kellett,új gyerekkel helyettük. Te hogy viselkedsz velük? hanyagolod őket? Mert akkor nem kell meglepődni..tudom,le leszek pontozva,bár korban már nagyon távol állok a fiaidtól,de át tudom érezni a helyzetüket.Meg kicsit úgy érzem,ez egy fél történet.Amúgy minél jobban erőlteted,hogy szeressék egymást,esteleg kötelezővé teszed a kicsivel való fogllakozást,annál jobban fogják utálni. Nem a legjobb az ekkroa korkülönbség,a 2 éves gyereke dinkább egyke lesz. Soha nem lesznek azonos életszakaszban,nem lesz közös témájuk,elfoglaltságuk. Ne várd,hogy úgy tegyenek a nagyobbak ,mintha lenne,mert nincs. Egy 16 éevs kamaszgyerek mit kezdjen egy majdnemhogy csecsemővel..

Nem akartam mondani, de nekem is az volt az első gondolatom, hogy más apától van és ő az új család.

Ez esetben pedig teljesen logikus a nagyobb fiúk viselkedése.

A történetben én azért sajnálom őket. Nem lehetett egyszerű lelkileg feldolgozni egy új gyerek érkezését.

Nekem is van 2 öcsém, nagy a korkülönbség közöttünk. Apukánk sem egy, mert 6 éves voltam, amikor az enyém meghalt.

Szóval amikor a nagyobbik megszületett 11 éves voltam, amikor a kisebbik, akkor 16.

Én mindig szeretettel néztem rájuk, s gondoskodtam róluk.Tőlem se kérdezte meg senki, hogy akarok-e kistestvért, de mégis nagyon szeretem őket amióta megszülettek.

Azóta teltek az évek. Én vagyok 27 éves, ők 16 és 11. Nem változott semmi azóta, ugyanolyan fontosak nekem.

Arven, a neved alapján nő vagy. Teljesen más eset egy lánynál és egy fiúnál.

Nézzük mondjuk a játékot. A kislányok (jelentős része, nem mind) babáznak. Etetik, fürdetik, ringatják stb, szóval nekik ez már nem idegen helyzet. De egy fiú nem igazán babázik, nem tud mit kezdeni egy ennyire pici gyerekkel. Másrészt meg egy 14 és 16 éves inkább egymással foglalkozik, mint egy 2 évessel, mert nekik van közös témájuk, kicsi koruk óta együtt vannak.

Igen, nő vagyok. Gondoltam én is erre, hogy egy nőben már fiatalon benne van az anyai ösztön, s másképp áll a kisbabához.

Szerintem később a kérdező fiai is szeretni fogják a tesójukat, csak még most nem tudnak mit kezdeni az új helyzettel.