Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Nem értem a férjem viselkedésé...

Nem értem a férjem viselkedését. Normális ez?

Figyelt kérdés
Van egy kiskutyám, havanese, akit a férjemtől kaptam még 4 éve. A szüleimnél maradt, mert nálunk baba jött és a férjem tiltakozott, hogy a kutyus velünk jöjjön az új házunkba. Ez rendben, még nincs is baj, mert engedtem, sűrűn látogatom és a szüleim szeretik nagyon. Viszont hétvégére elutaztak és kutya rám maradt, hazamentünk a kicsivel a szüleimhez és a férjem éjjel nem volt hajlandó velünk aludni, mert ő kutyával nem alszik és külön szobában aludt. A kutyus mindig együtt alszik valakivel, egyébként egész este ugat, vonít... és a babát felverte volna, kénytelen voltam bevinni a szobába. A férjem meg tiszta hülye lett. Egyébként is mindig olyan utálatos a kutyussal, mindig elzavarja, lehurrogja. De hogy emiatt ne velünk aludjon?
2009. máj. 16. 12:35
1 2
 11/18 A kérdező kommentje:
Akkor mi a megoldás? Mert ez így nem megy a gyerekünk is más különböző viselkedést lát, amit a kutya felé teszünk. Hiába mondom neki, olyan utálatos.
2009. máj. 16. 16:39
 12/18 anonim ***** válasza:
100%

Először is ne bizonygasd neki, hogy milyen rosszul viselkedik, és hogy nem lenne szabad ilyennek lennie. Tudja ő nagyon jól, hogy hibás az amit tesz.


Adj a férjednek több figyelmet. Ezen kívül mondd el neki, hogy mennyire rosszul esik neked ez a helyzet, és hogy sajnálod, hogy már nem szereti a kutyát. Pedig hogy örültél régen, amikor neked vette. És azért is szereted a kutyát mert tőle haptad.

Ezen kívül ne foglalkozz annyit a kutyával. Még akkor se ha a férjed éppen duzzog. Esetleg a jó szex is sokat dobhat a dolgon :)

Remélem hamarosan jobbra fordul a helyzed, de neked kell érte tenned.

2009. máj. 16. 17:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/18 anonim ***** válasza:
45%

Tanács:

Elmondanám neki, hogy NEKEM ESIK ROSSZUL, amit a kutyával tesz. (Nő vagy, nyaf-nyaf néha segít..), és úgy tudom, szeret annyira, hogy ne akarjon megbántani.

De ha nem, akkor szóljon...


Hát ezt nem akármikor, hanem egy olyan pillanatban adnám elő, amikor éppen kedves velem. :)

2009. máj. 16. 17:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/18 anonim ***** válasza:
Én csak kutyás vagyok. Azokat a kutyákat még elfogadom a házban akik társasági kutyák (mivel én nagykutyás vagyok)... Nem mondom, hogy kinek van igaza. csak azt tanácsolom, hogy neveld meg a kutyát, mert igazad van, kutyát 10-15 évre veszünk tehát akkor is kell hogy legyen rá idő ha gyerek van. Persze megértem, hogy nem úgy kell nevelni, hogy a gyerek nem tud aludni, de talán már akkor kellett volna amikor megérkezett hozzátok. A kutya az kutya, megvan neki a helye. Egy pokróc, egy párna, egy kiskosár, egy puha ruhád, kutyaágy- az ágyatok mellett, a konyhában, az előszobában, akárhol. És nektek is megvan a helyetek: az ágy. Ahol te alszol meg a férjed. És ezt nem a férjed érdekében mondom, hanem a kutya és az egész család miatt. Mindenkinek tudnia kell, hogy hol van a helye a családban. Mit szólnál hozzá, ha neked mondjuk a gyereked szerepét kellene játszani? A gyereknek meg a családfőt? A kutyának is tudni kell, hogy ti mondjátok meg mit kell tenni. És igen, azt is el kell tűrni ha ő a nappaliban van, te meg a hálóban. Lehet, hogy aranyosnak vagy sajnálnivalónak tűnik, de hidd el a kutyának jut a legnagyobb nyugalom, ha tudja hol van a helye. És bizony ebből az elveszett kis sírdogáló kutyuból ijesztő dolog is lehet, ha az van amit ő akar. Most nem írtad, hogy a szobában aludt vagy az ágyban is, de semmiképpen nem elfogadott, ha vonyít... Más probléma nincs vele? Nem morog rátok? Visszajön ha hívod? El tudod venni a kajáját? Attól mert picike és mert babád van, még kell nevelni mindneki érdekében... A férjed viselkedéséről nem tudok mit mondani, de a kommentben nem őt védtem... Modnjuk én sem akarok a kutyával aludni... De ennyit a férjedről...
2009. máj. 17. 03:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/18 A kérdező kommentje:

Köszönöm mindenkinek.

Utolsó válaszadó. Igen sajnos mi neveltük félre. El van kényeztetve. És néha morog, amikor nem az van amit ő akar. Tudom, ez az én hibám is, de a toxoplazmám rossz lett és így nagyon keveset láttam és nem tudtam nevelni, anyukám, meg nevelte. Vagyis az alatt 9-10 hónap alatt bizony odalett a nevelésem, minden rá lett hagyva és már hiába próbálom, képes kapkodni is a kezemnek, ha pl fésülöm. Nem tudom mit tegyek vele.

Az esti alvás valakivel van mindig és igen felmegy az ágyra is, de ez kiskora óta így van, mert ő volt a kedvenc. Nem sír, ha nem velünk alszik, hanem ugat, rohangál, mert a szomszéd kutyák is ugatnak és az ilyen kitöréseivel felverné a babát, ezért nem alszik kint, de velem szinte sosem aludt, még akkor sem, mikor itthon éltem. Pedig én vagyok a gazdája. A férjem akkor sem szerette, ha az ágyban alszik, jogosan, de én a szőnyegre szoktatom. Tehát most egy elkényeztetett kutyát kellene visszanevelnem, de közben van egy babám is...

Nem kis feladat. Hogyan lehet?

2009. máj. 17. 10:07
 16/18 anonim ***** válasza:

Kedves Kérdező!

Legelső válaszoló vagyok! Annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy a férjed, amikor akarta azt a kutyát és megvette neked, talán nem úgy gondolta, hogy egy ágyban is kell vele hálnia, ráadásul családostól. Azt hiszem kompromisszumot kellene kötnötök, mert ez nem normális dolog, hogy egy gyerekes anya beengedje az ágyába a kutyát, vagy abba az ágyba feküdjön, ahova a kutya is felmegy. Én még soha nem láttam ilyet, csak hallottam róla, totál érthetetlen számomra. Talán ha megnevelnétek a kutyát, akkor a férjed is másképp állna a dolgokhoz. Beszéljétek meg, mondd el neki, hogy téged ez bánt, hogy nem szereti a kutyát, bár tudod, hogy biztos ez végett, hogy minden meg van neki engedve. Segítsen megnevelni, együtt többre mentek. Ne te próbáld meggyőzni a férjed, hogy ez normális dolog, mert nem az, így csak is neki tudok igazat adni. Ja és gondolj a gyerekedre, neki sem egészséges!!!

Ja és örülj neki, hogy ilyen férjed van, mert igen csak jó meglátásai vannak a neveléssel kapcsolatban. Lehet tőle tanulni.

2009. máj. 17. 13:18
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/18 A kérdező kommentje:

Igen igazat adok neked. Meg kell nevelni, csak egy baj, nekem nincs rá időm a kicsi és háztartás mellett, és nem is egy településen élünk a szüleimmel, ahol a kutyus van. Mert nem vittem hozzánk, maradt ott, ahol felnőtt, a férjem kérte, hogy ne jöjjön velünk a kutyus. Tehát így nem igazán megy, a szüleim pedig dolgoznak, este vannak otthon csak. Tehát ez még egy megoldandó probléma. És mostmár látom én is, hogy el kell fogadnom a férjem elutasítását, mert tényleg nem ágyba való egy kutya. Csak igazán szerethetné és ahelyett, hogy bántja, inkább nevelhetné ő is. Szerintem.

Köszi.

2009. máj. 17. 13:28
 18/18 anonim ***** válasza:
Vigyázz, mert ha morog, akkor akár a kicsit is megkaphatja, mivel tudja, hogy gyerek ergo alatta van a rangsorban, és ugye nem lett neki megtanítva, hogy nem így van. Aztán véletlenül belenyúl a kajájába, elveszi a játékát vagy meghúzza a szőrét akkor baj lehet. Képzelem, hogy mennyi időd van, de egy kutya amúgy is csak rövig ideig tud egyszerre figyelni, kiskorában ilyen 10 percig, aztán ha nagyobb lesz akkor is csak jobb fél órát tanítanie gyszerre aztán játék, mert nem bír koncetrálni. Ez talán könnyebb így. Persze az együtt élés szabélyaira nem meghatározott időben kell tanítani hanem amikor rosszat csinál, de ezt mondjuk meg lehetne oldani úgy is, hogy addig olyan helyre rakod ahol nem tud rosszat csinálni így nem kell rászólni. Babázás közben néha olvashatsz kutyás könyveket, azok nagyon hasznosak. És mondjuk elég gyors eredményeket lehet elérni a kutyáknál ugatás és ilyesmi terén, mondjuk ha nagyobb lesz a baba és kicsit eémegy a nagyszülőkhöz vagy ilyesmi és akkor meg lehet próbálni megnevelni... Vagy pedig marad ott ahol van, de akkor őszerinte nem ti lesztek a gazdái és akkor nem tehettek semmit... Meg lehet unatkozik is... Ha a kicsi kiskorában nincs elzárva mindentől, akkor sokkal egészségesebb lesz, és ha akkor kapja el a toxoplazmózist, akkor később nem lesz baja ha kislány...
2009. máj. 17. 16:10
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!