Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Emberek, akiket senki sem ért...

Emberek, akiket senki sem ért meg: sem a család, sem a barátok?

Figyelt kérdés

Padlón vagyok, ezért kicsit jól esne tudni, hogy nem vagyok egyedül. A családom már az agyamra megy, folyamatosan keresztbe tesznek (20 éves lány vagyok, az egyetem miatt kényszerülök itthon élni). Nem szeretnek, sőt egy szörnyetegnek tartanak, csak mert nem viselek el néhány dolgot (pl a menstruációs vérrel összevérezett kukafedelet vagy a kilyukasztott ruháimat, és ezek miatt sokszor mondogatok nekik, mert mindig csinálnak valami ilyen dolgot, igazi disznóólban élünk). A gyulladt lábujjammal már járni nem tudok, cipőt sem bírok húzni, de a kocsit tavaszig nem vihetem sehová (a határon túl, 20km-re innen megcsinálná egy jó szakember olcsóbban, mint itthon, de nincs kocsi, mert szét van rohadva, de a szüleim addig rohadtan is hajtani akarják, veszélyesen (holott jó anyagi körülmények közt élünk).

Minden nap kiverik valamivel a biztosítékot, mindennapos fejfájást okoznak, minden nap miattuk sírok. A barátaim sem nyújtanak vigaszt, mind vagy külön élnek a családjuktól (mert fizetik nekik, nekem egy fillért sem hajlandóak), vagy megértő, rendes szüleik vannak, így ha elmesélem nekik a dolgokat, akkor sem értik meg igazán. A párom is csak bólogatós kutyát játszik, de szerintem nem ért meg igazán és szerintem engem lát bűnbaknak, csak mert kissé szigorúbb természet vagyok (ha én rendet teszek, elvárom mástól is, hogy legalább a véres kukát letörölje maga után, szerintem ez nem elviselhetetlen természet). Egyedül a cicám mellett sírhatom ki magam, de tudom, még ő is csak a kapott étel miatt szeret. Legszívesebben egy lakatlan szigetre költöznék, elegem van a környezetemből, már örülök, ha az egyetemen lehetek, mert ott legalább elfogadnak és kedvesek velem. Dolgozni sajnos a sűrű órarendem és a felsőfokú nyelvvizsgára való készülés miatt nem igazán tudok, alkalmi munkákat vállalok, de az a pénz hamar elfogy.

Más is van hasonló helyzetben, akit senki nem ért meg, pedig próbálkozik minden téren a legjobbat hozni? Aki segít a családjának (mert segítek a házimunkában sokat), aki próbál normális életvitelt folytatni, mégsem sikerül mások miatt? Aki nem tud szabadulni egy hasonlóan rossz helyzetből? Én csak az egyetem után látom a kiutat, de a szüleim komolyabb támogatása nélkül még akkor is évekbe telhet, míg különköltözhetek.


2011. dec. 2. 14:48
1 2
 1/13 anonim ***** válasza:
Bocs, de ez nem tűnik olyan vészes helyzetnek. Miért nem költözöl kollégiumba és pályázol meg szoctámot öneltartóként? Az már majdnem elég a havi megélhetéshez, csak kicsit kell dolgozni mellette. De ha jól tanulsz, akkor még azt sem, mert az ösztöndíjjal kiegészítve elégnek kell lennie.
2011. dec. 2. 14:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/13 anonim ***** válasza:
18%

Kisasszony, 20 évesen el lehet menni dolgozni, igen, egyetem mellett is! Én is dolgoztam végig egyetem mellett, 5 éven keresztül. Pincérkedtem. 3 évet a szüleimmel éltem, mert jó volt a kapcsolatunk, de bármikor el tudtam volna jönni. A barátod dolgozik?

Keress munkát és költözzetek össze. Vagy tűrd el, megváltoztatni úgysem tudod őket.

( Amúgy, kicsit magadbanézhetnél, szerintem ha valaki mellett senki se áll, ott valami nem stimmel)

2011. dec. 2. 15:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/13 anonim ***** válasza:
a sűrű órarend ellen meg kérhetsz egyéni tanrendet, azért találták ki:)
2011. dec. 2. 15:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/13 A kérdező kommentje:
Az önfenntartó szoctámhoz szülői beleegyezés kell, jegyző előtt kell a szüleimmel nyilatkozni, hogy önfenntartó vagyok. Apám a polgármester... szerinted a jegyző megírna nekem egy ilyen papírt, miközben a felettese, az apám, ott tesz keresztbe, ahol tud? Próbáltam már egyébként ezt, de a jegyző nem ad ki nekem semmi ilyen papírt, hogy több pénzt kaphassak. Apám kedvére tesz...
2011. dec. 2. 15:05
 5/13 anonim ***** válasza:
18%
Nem kell neked semmiféle szoctám! Ezért tart itt ez az ország! Mert 20 éves, egészséges felnőttek szoctámot akarnak, nem pedig dolgozni. Szégyen...
2011. dec. 2. 15:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/13 anonim válasza:
39%
ez jó nagy sz0pás... amúgy ilyesmi helyzetbe vagyok énis.. és nem gondolom hogy velem van a hiba.. szimplán totál nem olyan vagyok mint amilyennek szerettek volna nevelni a szüleim... nagyon sokat tanultam más barátom családjától és azok a dolgok sokkal jobban bejönnek nekem... nekem ilyen kis papucs nyugizós lelkizős családom van, h anyámmal kib@szik valaki kb ő kér bocsánatot... hát én pont az ellenkezője vagyok persze az egész család hüyének tart... a barátaim viszont nem. 19/f
2011. dec. 2. 15:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/13 anonim ***** válasza:
44%
Mindkettotoknek, kerdezo es utolso valaszolo, pszichiater kell segitsegnek. Rogton nem lenne semmi bajotok.
2011. dec. 2. 15:14
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/13 anonim ***** válasza:
29%
Nappali főiskola mellett, 12 tárgyat tanulva dolgoztam, hétvégén is. Meg lehet oldani a munkát, mert neked most erre van szükséged. Költözz el, állj a saját lábadra!
2011. dec. 2. 15:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 9/13 anonim ***** válasza:
50%

Igazán nincs kérdés amire válaszolhatnék, így csak egy apró megjegyzés.


A lehető legrosszabb felfogással, és logikával éled az életed.

Légy képes magadba nézni a mutogatás helyett. Ha valakit senki nem ért meg, még azok se akik ismerik a családodat, akkor nem lenne illő elgondolkodni ahelyett, hogy itt is nyafogsz?

Az a Te bajod, hogy azáltal hogy egyetemre jársz meg nyelvvizsgázol úgy érzed valami borzasztó nagy tettet hajtasz végre.

No le a magas lóról kisasszony, az élet olyan amilyennek leírtad, csak nem tudsz hozzá alkalmazkodni.

Hajrá! Sok sikert a változáshoz.

2011. dec. 2. 15:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 10/13 anonim ***** válasza:

Teljesen együtt érzek veled! Mintha csak én írtam volna a kérdést, annyi különbséggel, hogy nálunk anyám rendmániás, és nincs barátom. 19 éves vagyok, egyetem miatt nekem sincs lehetőségem elköltözni itthonról, bár most készülök egyetemet váltani. Jó messzire jelentkezek, remélem felvesznek, és 2-3 hetente jövök majd haza. Komolyan, még hiányozni is fognak. Tiszta depressziós vagyok miattuk, pszichológushoz járok, de hát nem segít sokat :S

Kitartást Neked!

2011. dec. 2. 15:43
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!