Hogyan vegyem rá a férjemet, hogy minden nap tusoljon és hogy vigyázzon a tisztaságra maga körül?
Nem kérek olyan válaszokat, hogy hagyjam ott, mert szeretjük egymást és van közös jövőnk.
Már többször megkértem, hogy tusoljon minden nap, mert fizikai munkát végez, leizzad, meg egyébként is fontos minden nap tisztálkodni. Már egy éve minden este mondom neki, hogy "Drágám, légyszíves menny tusolni!", de hiába, elereszti a füle mellett, vagy megígéri és mikor kimegyek a mosdóba, ő beugrik az ágyba és teszi, hogy elaludt, csak hogy elkerülje a feladatát.
A haját 1 hónapban kb. 2x-3x mossa meg, azért is hiába könyörgök.
Hetente 2x kell cserélnem az ágyhuzatot, mert az uraság "piszkosan" fekszik be az ágyba.
A másik meg egyáltalán nem becsüli a munkámat a ház körül. Bejön cipővel még a szobába is, mert ő siet és nincs ideje levetni a cipőjét, mindig felmosóronggyal kell utána szaladni naponta többször. A fürdöszobában 2 perc alatt bepiszkolja a frissen mosott szőnyeget, mert neki oda is kinti cipővel kell bejárni és cigizni is muszaj toaletthasználat közben. A minap is kimostam a szőnyeget és direkt nem raktam vissza még ő itthon van, hogy legalább 1 napot tiszta maradjon. Erre ő épp wc-re akart menni, és nyavajgott, hogy nem bír a hideg padlóra állni, én persze megsajnáltam és visszaraktam, de megkértem, hogy vigyázzon rá, most mostam. Erre ö kijön, látom ráejtette a hamut és ahogy ki akarta tisztítani, beledörgölte... hát mit mondjak, úgy éreztem magam, mint akinek a munkája szart sem ér.
Ja és ez nem elég. Nem tud úgy enni, hogy ne morzsáljon a földre, nem számít, hogy éppen porszívóztam, ő akkor is morzsál..
Na meg sorolhatnám a disznóságait, de nem akarok senkit sem umtatni. A helyzzet az, hogy belefáradtam, kiégtem totál a könyörgéstől, amit már próbáltam sírva, kedvesen, agresszívan, közönbösen, de semmi sem változott. Egyáltalán nem vagyok tisztaságmániás, még mielőtt valaki rosszra gondolna, nem szalagálok Domestosszal, meg porszívóval, csak egy általános rendet szeretnék, de így nem megy, ha valaki le se szarja, amit csinálok. Nagyon belefáradtam, főleg most nem tudok a férjemmel lépést tartani, hogy a 8.hónapban vagyok, egyszerűen nem győzök utána takarítai.
Esetleg van még valaki ilyen helyzetben?
Mit lehet tenni?
Biztos, hogy csak őt kell rávenni arra, hogy változzon? Ahogy olvasom a leírásodat, eléggé agyonszekálod a tisztasággal (annak ellenére, hogy szerinted nem vagy tisztaságmániás, de hát nem biztos, hogy objektív a mércéd magaddal szemben.)
Szerintem lazíts, ne érezze azt a férjed, hogy ha morzsál, vagy bemegy cipővel valahova, akkor valami elképesztő hibát követett el. Mikor leejtette a hamut a szőnyegre, próbálta kitisztítani, te meg azt láttad meg benne, hogy miért úgy tisztítja, miért nem másképp...
Téged idegesít, hogy (a te mércéd szerint) koszos, de vajon őt nem idegesítik-e a te (szerinte esetleg irreális) elvárásaid? Beszéltél erről vele?
én garantáltan sztrájkba kezdtem volna a takarítás terén még a 3. ilyen bekoszolós esetnél
a közös ágyból meg kiköltöztem volna a vendégszobába, nappaliba, vagy akárhová, és ragadjon bele a koszos ágyneműjébe - akkor talán elgondolkodott volna...
de így, hogy (már bocs, de szabályosan) fényesre nyaltad a koszos seggét... hááááát...
és ha megszülöd a babát, mi lesz azután? hogy lesz időd mindkettőjüket tisztába tenni?
nem irigyellek, akár milyen jó ember is a férjed
szerintem is ez a probléma hogy mindig mindent megcsinálsz (én írtam ne takaríts egy hétig)
ő azt látja mindig tiszta ágynemű van, fel van porszívózva stb.....
Mert te mindent rögtön megcsinálsz, biztos zavarná ha mocsokban lenne, amit ő csinál egybként.
és igen én is másik ágyban aludnék amíg nem változtat
18:43-nak igaza van. Én is ezt csináltam, amikor a párom ellustult... Nem hagytam, hogy hozzám nyúljon. Ez neki a legnagyobb büntetés. A tisztaságra meg már olyan szinten odafigyel, hogy be is segít, ha van ideje. Régen ez nem volt elmondható, sőt... de elmagyaráztam, hogy nem azért költöztünk össze, hogy rabszolga lehessek, hanem mert úgy éreztem, hogy megtaláltam életem párját, és itt a PÁR-on van a hangsúly. Egyenlőek vagyunk, mindketten dolgozunk, így a házimunkát is együtt csináljuk (azóta) :) Sok sikert a megneveléshez!
A gyerek megszületése előtt mindenképp beszélgess el vele, és légy határozott, amilyennek még nem látott téged! A gyereked nyugalma, egészsége a tét, meg persze a tied is.
Nem takarítanák én egy hétig, ha nem idegesítene a piszkosság, ahhoz meg el kellene mennem itthonról, de hogyan, mikor bármikor szülhetek?
Aki meg a "büdös farkán van felakadva, Anniak annyit hozzáteszek, hogy azt lemossa minden wc-használat után, meg a hónallját is lemossa minden nap, de nem hajlandó minden nap tusolni, csak 3naponta.
Sexelni nem sexelünk még, le nem tusol.
De a többivel nem tudok mit kezdeni.
Ki milyen virágot szakít, olyant szagol!
Ez nem kérdés, és neked szól!
:D
Külön szobába költözni, egyéb "kedvezményeket" megvonni.
Fürdeni pedig mindennap kell, akár kétszer is.
Én magam után takarítok, mosogatok, talán kicsit eltúlozva is, ahogy mások látják/mondják.
Emellett dohányzom is a lakásban. :))
(Igen, a bőröndbe pakolós kolleginára akkorát tettem volna rá, mikor előrántja a bőröndöt, hogy a fal adja a másikat. És onnantól fogva van rá ok, hogy miért költözzek el. Nehogy már ne dohányozhassak a lakásomban!!)
Azért ne felejtsd, hogy egy TERHES nőről van szó.. Gondolod, hogy egészséges rá, és a babára nézve, ha a cigifüstöt szívja?!
Egyébként egyetértek azokkal, akik azt írták, hogy külön szobába költözés. Szerintem ez a "nem takarítok" dolog nem hatásos, legalábbis nálam nem vált be.. :/
Sok sikert, és egészséget Neked és a babának is! :))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!