Hogy vághatnék vissza a húgomnak?

20 éves lány vagyok, másodéves egyetemista. Jól tanultam mindig is, törekvő típus vagyok, aki tudja, mit akar és azért tesz is jócskán, bár jó anyagi körülmények közt élünk és akár lébecolhatnék is. Olyan 16 éves koromtól 19 éves koromig jártam bulizni is, sok ismerősöm van, a barátok viszont sajnos elpártoltak már tőlem. Az egyetemen van néhány barátom, de mivel 50km-ről vagyok bejárós, nehéz ott is, és itthon is normális baráti kapcsolatokat kialakítani vagy megőrizni. Van egy 1 éves kapcsolatom is, és ezzel most már eljutottam arra a szintre, hogy többre értékelek egy finom éttermi vacsorát vagy egy kényelmes fürdőzést, mint egy "igyuk le magunkat s*gg részegre" bulit.

A húgom viszont teljesen más. 16 éves elmúlt, 10.-es gimnazista, de förtelmesen ostoba, ráadásul makacs, önfejű is. Az iskolában szó szerint bukdácsol, hétköznap is folyton este 10 körül esik haza, iskola után a csőcselék, legalja barátaival kocsmázik, rendszeresen dől belőle a cigiszag, tele van a szobája, a táskái cigicsikkekkel, öngyújtógázt szívnak a haverjaival, minden hétvégén részeg... 13 éves korában már detoxban is járt. Most 16, de csak egyre hülyébb lesz... A legdurvább az, hogy anyámtól a hónapban már 80ezer Ft-ot ellopott (20ezer Ft és 200Euro), már mindent zárni kell előtte. A ruháimat, amiket a saját megkeresett pénzemből, illetve az ösztöndíjakból veszek, folyamatosan ellopja, majd kinyújtja, tönkreteszi őket, volt, amit megvettem, egyszer hordhattam össz-vissz. és 2 héttel a megvétel után lyukasan kaptam vissza! Minderre, mikor beszóltam neki, leüvöltött, elhordott mindenfelé mocskos k*rvának, erőszakkal kilökdösött a szobájából és rámcsukta az ajtót! Nagyon durván viselkedik és a szüleim sem bírnak vele, már pszichológushoz jár a család, de az sem segít.

A kérdésem lényege az, hogy ma a húgom még azt is a képembe vágta, mikor anyámnak igazat adtam (megint kocsmából jött haza), lehordott, hogy én fogjam be a számat, mert nekem még kocsmáznom sincs kivel, mert nincsenek barátaim! Még dicsekedett azzal, hogy ő tele van barátokkal, igen: nevelőintézetesek (akinek pl élnek a szülei, csak nem bírtak vele és betették), tolvajok, verekedős, balhés c*gányok, egyszóval tényleg a csőcselék, a környék legalja. Ő velük érzi jól magát, neki az a kikapcsolódás, hogy az ilyenekkel leissza magát s*gg részegre és még nekem nagyozik vele folyton, hogy neki legalább vannak barátai?! Csak annyit tudtam visszavágni, hogy "kiváncsi leszek, majd 30-40 évesen - ha addig el nem teszed magad láb alól a sok ökörségeddel - akkor mit fogsz kezdeni a híres, jó barátaiddal, mikor majd az utcán kötsz ki ". De nem vesz komolyan. Nem csak hogy nem tanul, itthon sem csinál egy kézmozdítást sem, sosem segít semmiben (mégis én vagyok a lusta sz*r ember, a "dög" anyámék szemében, pedig én segítek!)... szóval se tanulni, se dolgozni. Nyáron is csak vedelt minden nap az idióta "barátaival". Szerintetek hogy taníthatnám móresre vagy legalább hogy vághatnék vissza neki?