Mit kezdjek a sógornőmmel? Engedjem el a fülem mellett amiket mond?
A sógornőm,nagyon szereti a kislányom.Minden álma az volt hogy lesz egy kislánya de két fiút szült.
Rengeteg dolgot kaptunk már tőle,amik a gyerekekről lemaradt,elfogadtam,megköszöntem,tudtam neki már nem lesz rá szüksége.
Tegnapelőtt beszéltünk telefonon és kérdezte mire van szüksége a lánynak,mondtam hogy semmire mindene megvan.
Erre mondja hogy küld kisruhákat meg pénzt,mondtam neki hogy ne küldjön pénzt mert nincs rá szükség meg tudom venni a lányomnak a dolgait.
Kioktatott hogy őt nem érdekli hogy én mit szólok hozzá,nem kiváncsi a véleményemre,nem nekem küldi hanem a lánynak mert nagyon szereti.
Kicsit kibuktam ezen,én nem tudok az ő gyerekeinek nagy valami ajándékot venni,nem tudom ezt már viszonozni.
Megalázónak érzem kicsit a helyzetet.
Mi a véleményetek erről?Hagyjam rá,vagy probáljak beszélni vele?
válasza:A sminkcuccal leálitottam,ismer,tudja hogy soha nem sminkelek és egy darabig a lányom sem fog,nem is tudja mi az.Majd ha nagyobb lesz és érdekli a dolog akkor persze kisminkelheti tőlem nem vagyok ellene de egy 2éves gyerekből nem csinálunk bohócot.
A sógorommal az 5év alatt két mondatot beszéltem,nem egy nyelvet beszélünk igy nem tudunk komunikálni.
Anyósom szerint tök aranyos hogy igy szereti a lányom.Tőle tudtam meg hogy mikor anyósék inenn hazamennek akkor a sógornőm felhivja és szóról szóra el kell neki mesélnie mi történt itt.Hogy volt a lányom felöltözve,hogy állt a haja,mit mondot.
válasza:Tudom, hogy utálni fogtok, de ez a "Te vagy az Anya, minden döntés, minden szabályalkotás a te kezedben van" szerintem nem egészen jó meglátás.
Számos anyósos, sógornős kérdésnél találok ilyen válaszokat, és be kell vallanom, hogy kezdő anyaként én is így gondoltam. Ma már másként látom. Nem formálhatjuk a gyereket pusztán a magunk akaratával, a magunk ízlésének megfelelően. Egy gyerek egészséges jellemfejlődéséhez szükség van arra is, hogy más emberek szemszögéből is lássa a világot. Jó példa erre az én szomszéd nénim, aki sokat vigyázott az első fiamra. Először sokkot kaptam, mert trágár dalocskákat tanított neki. A gyerek hamar levette, hogy otthon ezeknek nincs helyük. Minden újat egyszer előadott, de csak a nénivel fújta folyamatosan. A gyerek nem kezdett el trágárkodni később sem, de mindig szívesen ment át, sőt kiskamasz korában ezzel a nénivel osztotta meg a cikisebb gondjait. Tehát jó hatással volt rá ez az egész. A gyerekeim a maminál minden este palacsintát kaptak, ha ott voltak néhány napig. Mondtam anyunak, hogy nem kéne, mert itthon sem fognak mást enni. Jót nevetett. Hazajöttek a srácok, kérték a palacsintát, mondtam, hogy csak főzelék van. Leültek, megették. A barátnőm erősen festi magát, én meg egyáltalán nem. Ha a lányom átmegy hozzájuk, mindig kikenik egymást. Hazajön, lemosom, és tudja, hogy itthon ilyen nincs.
Szerintem a mindenben döntés nem csak jog, hanem felelősség is. Vagy ti biztosak vagytok abban, hogy mindig a legjobb döntést hozzátok?
válasza:Szerintem is beteges. Az ilyen nőkkel nem lehet mit tenni, nem tudnak kivetkőzni magukból.
Csak annyit találkoznék vele, amennyit muszáj.
válasza:12-es válaszolónak: Én azért azt még megkérdezném a kérdezőtől, hogy valóban ezekkel a szavakkal mondta-e a sógornő vagy másképp.... Csak mert (bocsáss meg kérdező, ez minden nőre vonatkozik) a nők általában kombinálnak, sokszor másképp adják vissza a történetet. Nem azt mondom, hogy itt is ez volt, de a kérdező válaszától függ, hogy tényleg ezekkel a szavakkal mondta-e a sógornő vagy sem. Valamint kérdés, hogy a kérdező hogyan mondta a sógornőnek, hogy nincs szükség pénzre. Mert az sem mindegy.
Kérdező: Eléggé betegesnek tűnik a viselkedése a sógornődnek, ahogy leírod. Valószínűnek tartom, hogy már betegesen szeretett volna kislányt és mivel nem lett, ezért a te lányod tartja az övének tulajdonképpen. Amit javasoltak, jó megoldás, hogy vegyen belőle valamit a lányodnak. Ha nem hajlandó és mégis pénzt küld vagy visszautalod neki vagy te veszel valamit belőle a lányodnak és elfelejted. Végülis ahogy írtad, szerencsére keveset találkoztok.
13:10
Egyetértek veled,nem csak az a jó ahogy én látom,ha igy lenne élből utasitanék el mindenféle tanácsot,nem igy van,próbálok nyitott szemmel járni és rugalmas lenni,mindenki tanácsát meghallgatni,átgondolni és alkalmazni.
Anyukáméknál pl mások a szabályok és nem szólok bele ott mit csinál a gyerkőc,ha az asztalon táncol azt teszi,itthon nem lehet és kész,ezt anyuval letisztáztuk és meg fogja tanulni a gyerek hogy mit lehet a mamánál és mit itthon,én is igy nőttem fel,ezzel nincs gond.
Viszont vannak elveim amiből nem engedek és pont ez a sminkes dolog az,ugy gondolom eljön annak az ideje és ez nem most lesz.Teljesen felesleges egy 2éves kislánynak kifesteni a körmeit,vagy az arcát.
válasza:12:32
Mivel az esett friss elég jól emlékszem a párbeszédre.
Sógornőm kérdezte hogy hogy állunk ruhaszinten,mondtam hogy minden van,nemrég találtam jó áron pár kisnadrágot mert abból hiány volt.Kérdezte hogy más valami,mondtam hogy most nincs semmire szüksége.
Erre mondta hogy oké akkor küld pénzt amire kell,meg a gyereki kinőtt ruháit.
Mondtam hogy rendben ruha jöhet de pénzt meg ne probáljon küldeni,igy is nagyon sokat segit.
Erre mondta ő hogy nem számit mit mondok,nemagyarázzak ő küldi a pénzt,nemérdekli mit mondok,nem nekem küldi hanem a lánynak és még megkérdezte hogy nem vettem észre hogy mostmár csak ő érdekli(ezt viccesen kérdezte).Mondtam hogy észrevettem de szerintem a pénz túlzás,elég ha elküldi a ruhákat.
Mondta hogy várjam a csomagot és elköszönt.
válasza:Egyet értek 13-10-el. Mi a fenébe szólhatna bele a sógornő az ország másik végéből, akivel 2 év alatt csak 3-szor találkoztak???
A sógornőd megengedheti magának, hogy pénzt is küldjön neked. Tudja, hogy te visszautasítanád, ezért mondta, hogy semmi közös hozzá, nem neked küldi. Végül is nem is neked küldi, hanem az unokahúgának. Ennyi, nem kell túlkombinálni.
Én is mondtam már ilyet, amikor unokatesómék nem akarták elfogadni a pénzt, amit a gyerek szülinapjára adtam, hogy vegyenek neki valamit. Vissza akarták adni, és ugyanezt mondtam, hogy nem érdekel, mit mondanak , nem nekik, hanem a gyereknek adtam. Most én ettől NEM akarom irányítani őket, és az összes ilyen hozzászólást ide értheted. És nagyon megsértődtem volna, ha visszaküldi, utána hogy nem találkoztam volna velük (jó szívvel, de amúgy sem), az biztos. Én jót akartam, hogy örüljön agyerek, vegyen magának, ami tetszik, tudom, hogy ők nem tudják viszonozni, és jó szívvel adtam, hogy a kissrác boldog legyen.
Hogy mi az anya "nézőpontkérdése" (gondolom, véleményt jelent), azt tudtam, nem akarta kínosan érezni magát. De nem neki adtam.
Kedves kérdező! Örülj, hogy ilyen rendes sógornőd van! És ne bántsd meg! Ha jó szívvel adja, akkor oké. A sminkcucc: van kislányoknak való, ami epres illatú, tényleg kislányos cuccok. Egy kislánynak ajándékba nem is rossz ötlet, ha más nincs. A sógornőd 2 fiút nevel. Honnan kellene tudnia, hogy egy kislány mikor elég nagy ahhoz, hogy sminkcucca legyen? Ne hallgass itt azokra, akik nyomatják ezt a "te vagy az anya, csak a te szavad szent" dolgot. Nekik biztos nincs ilyen rendes sógornőjük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!