A nők egy részének miért kizáró ok, ha a párjuknak már van gyereke?
A férjemnek is van gyerek az előző házasságából és soha nem merült fel bennem, hogy gond lenne.
Férfiak részéről egy fokkal jobban megértem, mert a gyerekek többnyire az anyánál maradnak és így egy háztartásba kerül a gyerekkel, heti hét nap, napi 24 órában.
Viszont ha egy férfinek van gyereke, az rendszerint nem vele él, hanem látogatja, találkoznak (gyerek korától és a láthatási megállapodástól függően).
Egy szóval, érdekelne, hogy ez miért lehet gond, hiszen ebben a cipőben járok, mégsem jöttem még rá...
Nekem nem kellene olyan nő, legyen akármilyen csinos, aki már elkapta a legyet!
Nem nevelném más gyerekét, és nem akarok második lenni!
Szóval csak olyannal ismerkedem aki még nem szúlt!
Nálam ez kizáró ok!
31/f
Az öröklés vérségi alapon működik, tehát ha lesz közös gyerekünk, akkor utánam 100%-ot kap, férjem után 50%-ot. A másik ötven százalékot a korábbi gyereke kapja (vagy idősebb, na, értitek :)).
Ha nagyon csűröm-csavarom, akkor még az idősebb gyerek jár rosszabbul, mert így nem 100%-ot, hanem csak 50-et örököl az apja után.
A volt feleség persze, hogy nekem nem családtag, ezért találták ki a válást. A gyerek miatt meg nyugodtan beszélgessen a férjemmel. Ennyi erővel az összes nőismerősétől eltilthatnám, hogy ne beszélgessenek.
Annak meg csak volt oka, hogy elvált tőle és csak van oka, hogy engem elvett. Ezek után miért foglalkozzak az exfeleséggel? A léte nekem nem oszt, nem szoroz.
Szerintem azért, mert alapvetően minden emberben van önzőség nemre való tekintet nélkül, hogy ő legyen a legfontosabb egy kapcsolatban és ne a második.
Egyébként pont ezért fogadtam 2 éve fenntartással én is a páromat, amikor ismerkedni kezdett velem, mert nekem már van egy kisgyermekem, akit elváltként egyedül nevelek, neki meg nincs. Ahogy ő is eleinte csak barátkozott velem, mert nem tudta elképzelni, hogy nem apát keresek a gyermekemnek, mert az válás ide vagy oda, de van neki, hanem társat keresek. És végül 8 hónapnyi barátkozás után rájöttünk, hogy a rengeteg beszélgetés kapcsán igazából többek lettünk már egymásnak mint szimpla barát.29N
A "gyerek fontosabb neki" dolog se értelmezhető nekem. Persze, hogy fontosabb, ha nem lenne, akkor kételkedhetnék, hogy a közös gyerek majd mennyire lesz fontos neki.
Viszont MÁSHOGY fontos. Innentől nem hiszem, hogy versenytársként kellene kezelnem, mert igencsak meglepődnék, ha azonos típusú szeretettel szeretne mindkettőnket.
No meg a szeretet nem egy véges dolog, hogy ha valaki kap, akkor másnak nem jut...
Vagy akkor a szülőkre is fújhatna mindenki, hogy őket is szereti a partner, meg az esetleges testvéreket, azok gyerekeit??
4. vagyok
Teljesen logikusan megcáfolod az egyes érveket, kedves kérdező!Pont, mert ezek a dolgok nálatok szerencsére jól működnek.
De sok ember más, mint Te és a férjed, vagy az ő exfelesége, ott még lehetnek ezek korábbi rossz tapasztalatok, beállítósásbeli különbségek miatti problémák. Szerintem fontos elfogadni azt, ha valaki egyedülálló, gyermektelen embert keres társnak, joga van hozzá. Nekünk attól nem kell ilyennek lenni, de nem szabad lesöpörni az érveit az asztalról, nem célszerű meggyőzni, mert tényleg korrektebb, ha ismeri a saját ellenállásának okát és nem okoz lelki sérülést sem magának, sem a párjának, sem a gyereknek azzal, hogy meggyőződése ellenére felvállalja a helyzetet, amit aztán nem tud kezelni.
Van, akinek ez igenis gond, és hála az égnek, hogy még idejében felismeri, és nem rombolja magát, másokat.
Pedig exfeleséggel voltak gondok, finoman szólva nem egy könnyű természet, sokáig próbált puszta passzióból keresztbe tenni (nem miattam váltak, időben jóval később jöttem!).
Az exfeleséget egyszerűen levegőnek nézem, mert nem vívta ki a szimpátiámat, no meg nekem nem is szükséges bármilyen kapcsolatban lenni vele. Férjemet idegesíti, de felnőtt ember, birkózzon meg vele, az ő exfelesége.
Nekem a szimpla elkerülés bevált, férjemnek is elmondtam, hogy a gyerek érdekében bármit, de az exet tartsa távol tőlem, rá ezek után nem vagyok kíváncsi.
Volt, hogy a kamaszgyereket nem engedte hozzánk, akkor egyszerűen máshol találkoztak a férjemmel. Na bumm, el tudom magam foglalni addig.
Megértem mások nézőpontját is, köszönöm a válaszokat, így az érme másik oldalát is láttam. Eddig csak a saját életemből tudtam kiindulni egyéb tapasztalat híján.
Az már a vicces kategória, hogy a férjem kék szemével nehezebben barátkoztam meg, mert az volt a lövésem, hogy a meleg barna szem az igazi :)
Akinek az életében jelen van az ex (itt sajnos csak a gyerek miatt a te esetedben), annak mindig meglesz az esélye az újrakezdéshez. Akárhogy is nézzük, ha valakinek egyszer már valaki bejött (s neki bejött az asszony, mivel lefeküdt vele, gyereket csinált neki...stb.stb.) az a későbbiekben se változik meg. S az ördög nem alszik.
Csak olyan esetben veszti el teljesen az ex az esélyét, ha valami (ne adja Isten...!) betegség vagy baleset miatt kemény külső változáson megy át. (Pl. megég, meghízik 100 kg fölé, kihullik a haja...stb.stb.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!