Át szoktátok adni a helyeteket túlsúlyos embereknek?

Nem, és nem!

A sprintelő öreg nénik/bácsik óta, meg a kötekedő nagy szatyros nénik óta, egészen a túlsúlyos emberekig, senkinek, de senkinek nem adom át!

7 hónapos terhesen gyakran nekem se adták át a helyet, és eléggé rossz érzés volt, szóval eztán csak és kizárólag a várandós nőknek, és a kisgyermekeseknek adom át a helyemet!

Az egyik válaszolóra reagálnék, aki szerint bunkó az, aki kérés nélkül nem adja át a helyet. Tudom, ez nem egy gyakori helyzet, de azért hallgattassék meg a másik oldal is:

Én nem szeretek állva utazni a buszon, vagy villamoson, mert bár fiatal vagyok, látássérült vagyok, és emiatt az egyensúlyérzékem nem 100% és mindig attól rettegek, hogy a kanyarban elesek, még kapaszkodás mellett is.

Ennek ellenére, ha idős, beteg vagy terhes van a járművön, átadom a helyem, mivel nem vagyok bunkó. Viszont azt nem szeretem, ha valaki ilyen módon kér ülőhelyet, hogy "k. gyorsan húzzál el innen", ahogy a kedves válaszoló. Most kövezzetek meg, de nem mindig veszem őket észre, föleg, ha olyan szögben áll, ami az elég korlátozott látómezőmön kívül esik, és akkor rögtön leveszik rólam a keresztvizet, hogy szemtelen, pofátlan kamasz vagyok, (nem nézek ki többnek 17- nél a 20- as éveim elején, ez is baj...), akinek semmi baja, és nem adom át a helyet. Mivel az emberek csak annyit látnak, hogy szemüvegem van, nem mindig szokták elhinni, hogy ez nem egy szimpla rövidlátás, és már belefáradtam ezt darálni, mint a papagáj.

Szóval, ha valakinek hely kell, és nem veszem észre, szóljon kultúráltan, és örömmel pattanok. De ne kezdjen már rögtön bunkó módon osztani, mikor nem ismeri a körülményeket.