Mi volt a "titkuk" a régi embereknek: nagyszüleinknek, dédszüleinknek, ükszüleinknek? Hogy lehet, hogy 20-25 éves koruktól halálukig együtt éltek/élnek férjükkel/feleségükkel?

Szerintem:

1) a család egyben vállalkozás is volt, meghatározott munkakörökkel (férfi szánt, asszony kapál stb.)

2) vallás és szokások: föl se merült, mint lehetőség, kiutálták, aki elhagyta a párját.

3) erőszak: erről keveset hallani, a de sok hagyomáynos családban a férj basa volt.

4) ha kevés a válás, nem érdemes válni, mert nem találsz párt.

1) az embereknek nem volt annyi irreális elvárásuk (most jön minenfelől az inger, hogy milyen egy tökéletes nő/férfi, hogy viselkedik stb.)

2) kevesebb volt az esély arra, hogy találsz egy jobbat, aki még nem foglalt

3) nem volt divat a válás, negyes emberek természetesnek tartottak olyan dolgokat, amiket mi már nem tartunk annak, és ami miatt veszekedések lehetnek (pl. nem az volt az általánosan elfogadott, hogy dolgozhat egí nő, és szinte az összes házimunka is a nőkre hárult)... vagy éppen nem mert "fellázadni", mert akkor kinézték volna maguk közül...

Ők még hittek a házasság szellemében: jóban-rosszban, egészségben-betegségben. A házasság akkor is komoly lépés volt, életre szóló elköteleződés, családdá válás, nem pedig "csak egy papír".

Válni szégyen volt, a szennyest sem teregették ki, a problémákat maguk között oldották meg, néha jól, néha rosszul, de legalább megpróbálták megoldani, és nem szaladtak válni.

Nem volt se idejük, se erejük az apró hülyeségeken agyalni, fontosabb és nagyobb gondok is voltak.

A nagyszüleim már több, mint 50 éve házasok. Dolgos emberek voltak, természetes volt, hogy a nagyapám a fizuját az utolsó fillérig hazaadja, a nagyanyám meg irányítja a családot, gondoskodik a háztartásról és a négy gyerekről. Szó sem volt olyanról, hogy te otthon vagy, akkor már ingyenélő vagy, és én tartalak el. A nagyapám megbecsülte, hogy tiszta otthon, rendezett gyerekek várják. Az anyagiaknál is inkább a nagymama döntött, ő tudta, hogy mi kell, aztán kiszámolták, hogy jut rá vagy sem. Ha jutott megvették, ha nem, akkor spóroltak. Szó sem volt külön kasszáról, meg enyém, tied dolgokról, házasság után "mi" létezett.

Azért mert annyi ideig együtt voltak a dédszüleink, az nem jelenti az, hogy boldogan éltek. A dédapám pl k.rvázott, hát mit mondjak, nagyon tiszteletre méltó dolog...

Most már ugye, hogy a mi nők is dolgozunk, mi is családfenntartókká váltunk, -sőt még annál is több, mert a gyereknevelés nagyja is a nőkre hárul,nem beszélve a háztartásról -így van beleszólásunk a dolgokba, nem függünk olyan szinten a férfiaktól.

Régen inkább a szükség és a szokások alakították ki a kapcsolatokat igazi szerelem házasság szerintem kevés volt.

Ritka volt,hogy valaki egyik napról másikra gazdagabb, vagy szegényebb legyen. Így ez nem okozott feszültséget.

Kevesebb volt a stressz lassabb volt a világ és egymásra több idejük volt.

A nők nem dolgoztak munkahelyeken.

1, Kevesebb lehetőségük volt.

2, Hamarabb haltak meg.

3, Mást értettek elköteleződés alatt.