Családalapítás vidéken, pesti fél csalódott? Kérlek adjatok valami jó tanácsot!

Felesleges a Pest-vidék ellentétet feszegetni, megvan és mindannyiunknak a véleménye is.

Te sose vágysz majd nagyvárosi létre, ő meg soha nem fog falusi létre vágyni.

Ezen el kell gondolkodni, mert eléggé kibékíthetetlen ellentétnek tűnik ez.

Nagyon sok kapcsolat megy tönkre, mert összeférhetetlen a jövőkép. A szerelem maga nem elég egy házassághoz.

Azért én elmondom, hogy Budán lakom a Sashegyen, az utcánk előtt van egy nagy park, játszótérrel, az utcánk zsákutca, úgyhogy két kezemen meg tudom számolni, hány autó jár felénk.

Szóval a fővárosban vagyok, de egy tökéletesen nyugodt, zöld, lankás környezetben, ami van olyan magasam, hogy télen a hó se olvad el azonnal, és a levegő is sokkal jobb, mint a belvárosban. Persze, tudom, ez nem a legolcsóbb környék, de amire utalok, hogy BP-n is vannak vidékies helyek, és kisvárosban, vidéken is lehet központi helyre költözni.

Igaz, írtad, hogy a kompromisszumos megoldás nem nagyon jön szóba, de akkor tényleg nincs más hátra, mint a szakítás, úgyhogy mégis érdemes lenne átmenetekben gondolkodni, sőt esetleg egyezséget kötni, hogy amíg kicsi a gyerek, lakunk vidéken, nyugiban, ha nagyobb lesz, akkor költözzünk a városba, mert a jó iskola nagyon fontos, első osztálytól kezdve, ha már a gyerekeid érdekét tartod legfőképp a szemed előtt.

23/L

sajnos én anno pont emiatt szakítottam az egyik barátommal. nagyon rendes, igazi férjnekvaló srác volt, szerettük egymást, de ő az agglomerációban lakott, igaz pesthez közel, de azért fél óra volt vonattal a keleti, és az sem 10 percenként járt.

nekem budán volt-van egy kis lakásom, ide minden további nélkül beköltözhettünk volna, de neki ez nyúlketrec volt. nekem a meg gyomrom görcsbe rándult, ha arra gondoltam, hogy fel kell adnom a nyüzsgést, a nagyváros közelségét.

azóta egy olyan fiúval élek együtt, aki szintén pesti, kb a szomszéd kerületben lakott eddig, imád velem élni ebben a tuti kis lakásban, ő is panelban nőtt fel, szóval semmilyen kifogása nem lehet, nem hiányzik neki se a kert, se a háziállatok :)

ez egy nagyon fontos momentuma a kapcsolatnak, hogy hasonló életvitellel, körülmények közt képzeljük el az életünket.

szerencsére azért nem a körúton lakunk, hanem egy nyugisabb, zöldebb részen. itt ülök az erkélyen, repkednek a cinkék, tettem ki nekik kaját :) nekem ennyi természet bőven elég a hétköznapokban, ha erdőre-mezőre vágyunk, akkor elmegyünk kirándulni. és persze bulizni, haverozni is szeretünk, szóval élvezem, hogy itt élhetek ahol. és senkivel nem kellett megalkudnom emiatt.