Hogyan dolgozzam fel ezt a szörnyűséget?

Ma reggel teljesen váratlanul meghalt egy olyan ember, akit igazán nagyon szerettem. Régi szerelmem volt, de a szakítás után is nagyon szerettem még sokáig, sőt még most is. Viszont az elmúlt egy évben rengeteget veszekedtünk, sokszor félreértettük egymást nagyon bután, és legutóbb elég nagy dolgon ugrottunk egymásnak. Annyira hogy nem is kerestük egymást, én bennem többször volt, hogy kibéküljek vele hogy felkeressem, de nem voltam hozzá sosem elég bátor és mindig halogattam, pedig mindennap eszembe jutott milyen jó lenne felkeresni és viszontlátni, tényleg elég csúnya dolgon kaptunk össze, joggal bántott, úgy terveztem magamban jobb ha időt adok neki, és egy hónap múlva a születésnapján akartam felkeresni. Erre ma reggel jött a hír, meghalt rákban, valami nagyon alattomosban, ő sem tudott róla, teljesen kezeletlen volt.

Rettenetesen fáj, hogy nem mertem felkeresni, hogy nem tudtam úgy elegengedni, hogy tudattam volna vele mennyire szerettem és mennyire sokat jelent. Úgy érzem lebénultam, nem is találok szavakat, már be sem engedtek hozzá senkit, csak a legközelebbi hozzátartozóját, telefonálni sem lehetett neki. Életvidám, élénk, örök szenvedélyes ember volt. Még sosem vesztettem el senkit, reggel 8 óra óta folyamatosan sírok, valaki segítsen!