Romokban a házasságom, a férjem drogozik és nem jött haza 4. napja. Mit tegyek?

Így volt ez a kapcsolatunk elején

ha tudtad, hogy ilyen akkor mi a fenéért akartál tőle gyereket, azt hitted hogy majd te megváltoztatod, hát nagyot tévedtél

amit tehetsz zavard el a pic.ába minél előbb a gyereknek sem kell egy ilyen apa

nem értem a nők x százaléka hogy lehet ilyen hülye

Szegény kisbaba:-(

Szereted a férjed és nem akarod elhagyni,félsz hogyha most elhagyod hibát követsz el mert lehet megváltozik ha vele maradsz...hát ne fog!

Hagyd el és koncentrálj a babára,nagyon nehéz lesz de megóvod a picit mert most ő a legfontosabb és nem ti!!

Sajnálom, ami történt, most biztosan nagyon rossz neked!

De hidd el, ha már így alakult, ez a legjobb, ami történhetett és a legjobbkor!

Egy ilyen emberre nem szabad építeni, egy ilyen emberre nem szabad egy gyermek életét alapozni. Most legalább tisztán látsz, és tudod, hogy szüleiden, rokonaidon és persze saját magadon kívül másra nem támaszkodhatsz!

És örülj annak, hogy falun vagy, a falu melléd fog állni!

(Kivéve a párod rokonságát, de ők a kisebbség!)

Most ne törődj mással, csak a babával és saját magaddal.

Ha van nálad hagyott cucca a "volt párodnak", még most csomagold össze, és vidd neki haza a szüleihez, a lakásodban a zárat cseréltesd le, és eszedbe se jusson még egyszer hívni, keresni őt telefonon.

Hidd el, ha most elég erős tudsz lenni, akkor találsz te még olyan szerető férjet magadnak, aki a gyermekednek is tökéletes apukája lesz.

Jelenlegi párod nem hozzád való, és nem méltó arra, hogy gyermekednek apja legyen!

Most nem szeretnék abba belemenni, hogy voltak-e ennek előjelei, vagy ki a hibás ezért, mert ezt egyrészt nem tudhatom, másrészt a jelenlegi helyzetet kellene megoldani, nem a múltban vájkálni, amin változtatni már úgysem lehet.

De szerintem ezt nagyon meg kéne beszélnetek egymással. Ha nem is most azonnal, mert fizikailag lehetetlen, de azért egyszer csak előkerül, és azért merem remélni, hogy legalább annyi van benne, hogy elmondja, miért csinálta ezt.

Különben meg egy ilyen emberre szerintem sem lehet alapozni a közös életeteket. Magamból kiindulva, valószínűleg én sem akarnám többet látni. Talán jobb is, hogy még most jutottatok el idáig, és nem egy kisbaba vagy egy pici gyerek mellett kellett ezen átesnetek. Ezt nem csak úgy mondom, voltam én is hasonló helyzetben (más okból kifolyólag), amikor a kisfiam született, már én is egyedül voltam.

Add be a válópert. Ha lehet, azonnal költözz el a szüleidhez, vagy a legközelebbi városba, ahol van krízisszálló.

Addig is, amíg megszületik a kicsi, lazítsál, tanulj nyelveket, olvassál! Menj el egy pszichológushoz, hogy segítsen neked kievickélni ebből a pókhálóból, és ne tegyen teljesen tönkre, gyerekestől ez az egész ügy.

Mivel mindent megbocsátottál, amit meg lehet, tehát tiszta a lelkiismereted. A megbocsátásnak azonban csakis akkor van értelme, ha az, aki a fájdalmat okozta vagy bocsánatot kér, vagy pedig gyökeresen másként kezd élni - azaz nem okoz többé fájdalmat.

Ez nem üres fogatkozásokban merül ki, hanem tényleges tettekben.

Se, drogos, sem krónikus alkoholista, sem játékfüggő nem fog megváltozni, sokszor kőkemény pszichiátriai kezelés után sem. Ezt jobb, ha tudod. Nem szabad üres illúziókat kergetni.

Szedd össze magad és állj a tapladra. Találhatsz ehhez mindig segtítséget, csak akarni kell. Gondolj arra, hogy hamarosan megszüleik egy kicsi élet, akinek nagyon nagy szüksége lesz egy stabil anyukára - ha már az apjára nemigen számíthat.