Az oké, h anyám nem hoz haza kaját, de most közölte, hogy jövő héten kijelent. Erre mit lépjek?

egyébként elég régóta ilyen. valakit mindig utálni kell. kiskoromban a nagyapám volt a sátán, folyton ezt szajkózta.... ő volt a megtestesült gonosz. most 11 év után visszamentem hozzá és elmondott mindent. rájöttem, hogy szentebb, higgadtabb ember bárkinél.

utána jött apám. majd most én.

az a baj, hogy apámat sem értem. ő nem támogatja az egyetemet, ellenzi, és hisz anyámnak. miszerint igaza van. amikor nyáron az utcára kerültem anyám miatt apám be sem engedett a házába. szóval ilyen jó arc családom van.

én meg sajna nem tudok az indiai aszkétákkal azonosulni. én azt látom, hogy a barátaim velem párhuzamosan tanulnak, nyaralnak a családdal, sikeresek, szeretik egymást, és egyáltalán nem gazdagabbak nálunk, én ezt könyveltem el normálisnak és sajna.... nehéz megbarátkozni a gondolattal, hogy valami őrült k-rva a világra szar. igyis hatalmas szerencse, h az elmebaj nehezen örökölhető. megőrül. és tönkreteszi az életemet. pedig még a seggemen a tojáshéj, mivel mindenben visszaszoritott amiben csak tudott. ha valami jól ment szabályosan lobbizott, hogy ne sikerüljön. ha pénzem volt forrt a vére.

szerintem azért utál, mert tudja, hogy átlátok rajta. szinte egy viztiszta tükör vagyok. ezért undorodik tőlem.

mindig is azokat birta akikkel el tudta hitetni a meséit. aki normális volt azokat elkezdte utálni, vagy elkerülte.