Hogyan vélekedtek az alábbiakról? Jogos a sértettségem?

Barátommal kb. fél éve együtt vagyunk. Nagyon jó a kapcsolatunk. Tőlem kb. 60 km-re lakik, de a hétvégéket és heti egy napot együtt tudunk tölteni.

Hétvégek alkalmával én utazok hozzájuk (barátom az anyukájával él).

A barátom lánytestvére házasságban él ugyan, van ovis gyereke is, de gyakran jár a barátomékhoz, rájuk hagyja a kisgyereket, ő pedig járja a maga saját útját.

A férjével nem jó a kapcsolata: a férje "beosztja" neki a napi kiadásra valót.

Ha megkérné őt, pl. most szombati esküvőre, ami a barátnője esküvője, kísérje el (ezt nem is meri neki mondani!!)

Magyarán: a férje nem hajlandó semmilyen olyan szívességre, mint hogy menjenek el a kocsijukkal nagy bevásárlásra, vigye el őt orvoshoz, kísérje el esküvőre stb.

(Bár szerintem orvoshoz busszal vagy gyalog is el lehet menni. Nem járóképtelen beteg, amikor beteg).

Hamarosan lesz szombaton egyik barátnőjének az esküvője. Az én barátomat kérte meg, mint a fiútestvérét, hogy kísérje el. Namármost: akkor a mi hétvégi együttlétünknek annyi.

Máskor amikor náluk voltam, a csaj megint ott volt náluk, mondta a barátomnak, mivel a férje nem hajlandó vele bevásárolni menni és a kisgyereküknek kellene főzni valamit, a barátomat "ugrasztotta", nekem - mint vendégnek - azt mondta, menjek már haza, ha nem gond, megérthetem, h. a barátom nem ér rá velem lenni, mert nekik be kell vásárolni.

Az anyósjelöltem is nekem panaszkodik, h. a lánya a nyakára jár és emiatt borul a betervezett dolgainak intézése.

Mondtam a barátomnak, ha te elszúrod a hétvégénket, a te dolgod, de tudnia kell, hogy nekem ez sértő, mert szerintem nem ő lenne a célszemély, hogy a csajt kísérgesse a barátnője esküvőjére.

A csaj egyébként utál dolgozni, az előző pasijának ebből lett elege. A férje tartja el, ő csak jóslás-féleségekkel, természetgyógyászkodás-szerűségekkel keres magának némi pénzt, ami nem sok.