Hogyan vélekedtek az alábbiakról? Jogos a sértettségem?
Barátommal kb. fél éve együtt vagyunk. Nagyon jó a kapcsolatunk. Tőlem kb. 60 km-re lakik, de a hétvégéket és heti egy napot együtt tudunk tölteni.
Hétvégek alkalmával én utazok hozzájuk (barátom az anyukájával él).
A barátom lánytestvére házasságban él ugyan, van ovis gyereke is, de gyakran jár a barátomékhoz, rájuk hagyja a kisgyereket, ő pedig járja a maga saját útját.
A férjével nem jó a kapcsolata: a férje "beosztja" neki a napi kiadásra valót.
Ha megkérné őt, pl. most szombati esküvőre, ami a barátnője esküvője, kísérje el (ezt nem is meri neki mondani!!)
Magyarán: a férje nem hajlandó semmilyen olyan szívességre, mint hogy menjenek el a kocsijukkal nagy bevásárlásra, vigye el őt orvoshoz, kísérje el esküvőre stb.
(Bár szerintem orvoshoz busszal vagy gyalog is el lehet menni. Nem járóképtelen beteg, amikor beteg).
Hamarosan lesz szombaton egyik barátnőjének az esküvője. Az én barátomat kérte meg, mint a fiútestvérét, hogy kísérje el. Namármost: akkor a mi hétvégi együttlétünknek annyi.
Máskor amikor náluk voltam, a csaj megint ott volt náluk, mondta a barátomnak, mivel a férje nem hajlandó vele bevásárolni menni és a kisgyereküknek kellene főzni valamit, a barátomat "ugrasztotta", nekem - mint vendégnek - azt mondta, menjek már haza, ha nem gond, megérthetem, h. a barátom nem ér rá velem lenni, mert nekik be kell vásárolni.
Az anyósjelöltem is nekem panaszkodik, h. a lánya a nyakára jár és emiatt borul a betervezett dolgainak intézése.
Mondtam a barátomnak, ha te elszúrod a hétvégénket, a te dolgod, de tudnia kell, hogy nekem ez sértő, mert szerintem nem ő lenne a célszemély, hogy a csajt kísérgesse a barátnője esküvőjére.
A csaj egyébként utál dolgozni, az előző pasijának ebből lett elege. A férje tartja el, ő csak jóslás-féleségekkel, természetgyógyászkodás-szerűségekkel keres magának némi pénzt, ami nem sok.
válasza: válasza: válasza:Szerintem itt nem az a kérdés, te kit tartasz a pasi vagy a nővére elsődleges családjának, hanem hogy ők hogy kezelik ezt. Nyilvánvaló, hogy a fiú a nővérét helyezi előtérbe veled szemben, akár sajnálatból, megszokásból vagy elvből. A nővér házassága sajnálatos, tényleg nem látjuk át mélységében, miért úgy él, ahogy.
A megnyilvánulásaidból az jön le, hogy nagyon nem bírod "a csajt", gondolom, van köztetek egyfajta rivalizálás. Nem lennék meglepve, ha direkt a te bosszantásodra akarná kisajátítani az öccsét a közös napjaitokon.
Másrészt honnan máshonnan kaphatna támogatást?
Egyetértek azzal, aki azt írta, a barátnők jönnek-mennek, a vérszerinti család elsődleges marad. Valószínű a nővére is így érzi, gondolja. Lehet pl. hogy vmelyik előző barátnőjét jobban bírta az öccsének, és ott szívesebben háttérbe is vonult.
Ne te akard megoldani, te a te saját családoddal való kapcsolattartásért vagy felelős, nem vagy egy rátelepedős fajta, ők nem ilyenek. De ez elég komoly értékrendbeli és életvitelbeli különbség, ami hosszútávon mérgezheti a kapcsolatotokat, ha te elégedetlenkedsz és a barátod nem áll a sarkára a nővérével szemben.
válasza: válasza: válasza: válasza:13:17: igen, valójában ez a szombati esküvő-dolog volt az utolsó csepp, ami felháborít.
Ugyanakkor mondtam a barátomnak, azt csinál, amit akar.
Ha hosszú távon eltűri az anyukájával a csaj rájuk való rendszeres "rátelepedését", vessenek magukra.
Az tény, segítünk egymáson, én is megtettem már öcsémnek, ő is nekem, de nem rendszeres jelleggel.
Ha ők eltűrik a csaj feléjük irányuló viselkedését (rendszeresen a nyakukra jár, holott a férjével kellene nagy bevásárlásokat, ide-oda furikázásokat, esküvőre-menetel-jellegű dolgait) intézni, akkor az ő bajuk. Csak NE panaszkodjanak nekem, mert ezt teszik.
Ugyanakkor én viszont - még ha kívülálló is vagyok -, hosszú távon ezt nem fogom lenyelni, mert ez akárhogy is, de a mi kapcsolatunkat beárnyékolja.
válasza: válasza:Amíg mi is csak "jártunk" a férjemmel, és nem éltünk együtt, ő is sokat ugrált a családjának.Az anyja az összes ház körüli férfimunkát rábízta, ő is fuvarozta a nővérét stb.
Persze, nekem sem tetszett, volt, hogy az egész hétvégén a nővére gyerekeire vigyáztunk, de az a helyzet, hogy amíg én mentem oda, és én aludtam ott náluk, úgy éreztem, ezekbe a dolgokba nagyon nincs beleszólásom.
Amikor összeköltöztünk a párommal, megszűntek ezek a családi kívánságok, persze nem maguktól, szépen leépítettük őket. Most már összeházasodtunk, gyerekünk van, saját életünk.
Szerintem amíg nem éltek együtt, nem nagyon tudsz mit csinálni. A sógornőd férje viszont jó nagy tróger, egy házasságban nehogymár szívesség legyen, hogy elviszi az asszonyt bevásárolni! És a "csaj" védelmére, nekem is mióta megvan a gyerekem, inkább kocsival fuvaroztatom magam messzebbi helyekre, tudod milyen macerás kisgyerekkel közlekedni?
Szép dolog a barátodtól, hogy segít a nővérének, és nem is hiszem, hogy lát benne kivetnivalót, máskülönben már szólt volna neki, nem? majd ha együtt éltek, és akkor is ennyire igénye akarná venni, te is elküldheted a búsba.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!