Mit szólnál hozzá, ha anyukád ezt mondaná neked?
Múltkor tesóm, anyum és én mentünk a boltba. Bolt felé menet megkérdeztem, hogy mért várt 6 évet a másik gyerekkel (velem,tehát mért várt iylen sok időt) Ő mosolyogva azt mondta, hogy nem is voltam tervezve. (nem pont ezekkel a szavakkal) Elején azt hittem csak viccel, mert nevetett közben. Megkérdztem mégegyszer újra mosolyogva elmondta. Aztán újra megkérdeztem és már nem mosolyogva mondta hogy nem akartak mégegy gyereket, csak besikerültem, de ez nem azt jelenti, hogy nem szeretnek... Ma este megkérdeztem, hogy mért nem akartak mégegy gyereket és ő azt mondta, hogy mert már akkor sem volt túl sok pénzük.. :S
Ti mit szólnátok, ha anyukátok ezt mondaná?
13/l
Mit szólnék hozzá? Nekem is mondta :) Engem nagyon nem érdekel egyébként, hogy tervezve voltam vagy sem, most már tök mindegy. Eddig eszembe sem jutott, hogy ez bárkit is bánthatna.
A válasz pedig, hogy semmit az ég világon. És tulajdonképp tényleg fogalmam sincs, hogy ez miért lehet baj.
Látom kvára nem érdekel a mi véleményünk, csak leírtad,hogy neked mi bajod van, hogy mindenki téged sajnáljon blablabla. Szánalmas, nyafogós, kis hülye pitsa vagy. Jól van, akkor maradj meg a saját kis beszűkült világodban, a világfájdalmaddal együtt. Még csak véletlenül se próbálj meg a felszín alá látni.
-.-
Anyud teljesen normálisan adta elő.
Az én apám egyszer olyat vágott a fejemhez, hogy engem nem akart ő és még a dokinak is mondta, hogy el kéne vetetni engem... Nem tudom, hogy ezt minek mondta el nekem, kb. hasonló korú voltam, mint te.... Soha nem volt túl jó vele a kapcsolatom, pedig ő szeret engem, mindig mondja manapság, de azért ilyet mondani.... Tartotta volna meg magának...
22/L
Én sem voltam tervezett gyerek. Sőt, amikor édesanyám a bátyámmal volt terhes, már a válást tervezték. Aztán bátyám születése után 6 héttel anyu már terhes lett. Egy évben születtem a bátyámmal.
A tervezett gyereket ugyanúgy megbánhatja egy szülő.
Gondolj arra, hogy nem véletlenül vagyunk itt..:)
Ennyi idős koromban én azt beszéltem be magamnak, hogy engem biztos örökbefogadtak, mert nem volt rólam olyan kép, ami a kórházban készült születés után nem sokkal, pedig ez a 80-as években nagyon menő volt. Minden osztálytársamnak volt ilyen pár órás "sztárfotója" csak nekem nem. Az is erősítette a "gyanúmat", hogy nem igazán hasonlítok egyik szülőmre se külsőre. Hónapokig ezen a baromságon pörögtem, könyörögtem anyámnak, hogy mondja meg az igazat, de csak röhögtek rajtam. Majd te is lepörögsz erről. A másik, hogy nekem lett volna egy testvérem, de sajnos meghalt, amikor született. Ezt úgy tudtam meg szintén ilyen 12-13 éves koromban, hogy valaki elszólta magát a családban. Teljesen kikészültem, mert mindig szerettem volna testvért, nagyon felzaklatott. De aztán erről is szépen lepörögtem. Majd nálad is elmúlik.
25 N
Hehe, én húgomat ijesztgettem azzal kiskorunkban, hogy őt örökbe fogadták és nem is vagyunk testvérek.
Na ilyenkor órákig bőgött, én meg sarokba lettem állítva :D
XD
Am minenkinek: egy szóval se mondtam, hogy haragszom anyumra, vagy hogy nem örülök, hogy felnevelt... -.-"
És a meg se születtem volna rész: már 3 évvel ezelőtt is igy gondolkodtam..
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!