Mi kellene hogy a nőknek megöjjön a gyerekvállalási kedvük?

Kicsit olvass bele a gyermekvállalás témakörbe.Néha elámulok az ott olvasottakon.Anyagi szempontból kicsit tul van misztifikálva ez a kérdés.A gyereknek minden vackot megvesznek mert ugye más gyerekének is van.A játszóra sem mindegy ki milyen babakocsival megy le,a kelengyelistát olvasva nekem is elállt a lélegzetem.Meg lehet oldani kevesebb pénzből is,csak mint mindenben ebben is rivalizálnak egymással az emberek.

Babás forum tagja voltam, a legnagyobb gond az volt melyik a legjobb mellszivó,mikrossterilizálo,,rezgősszék meg ugrálózebra.Nekem ezek közül egyik sem volt a gyerekem él és virul.

Leginkább az az oka (legalábbis itt Magyarországon), hogy nincs munka, vagy ha van, akkor gyerek nélkül se tart ki a pénz hónap végéig. Másrészt félnek a nők, hogy ha gyereket akarnak vállalni, akkor kiteszik őket a munkahelyükről vagy egyáltalán fel se veszik őket. Több ismerősömet is kirakták már, az ok létszámcsökkentés volt, de egyértelmű az igazi ok, hogy senki nem akar fiatal nőket alkalmazni, akik később elmehetnek szülni.

A másik ok pedig az, hogy belénk sulykolta a média, hogy ki kell élni magunkat, nem szabad hamar lekötni magunkat, és aki nem így gondolkodik, azt lenézik a többiek. Már ott tartunk, hogy körberöhögik azokat, akik huszonévesen megházasodnak, hogy milyen hülyék, miért nem élnek még egy kicsit, minek siettetni. Aki meg 30 alatt gyereket merészel vállalni, az egyenesen elmebetegnek van bélyegezve, mert ilyenkor még karriert kellene építeni, meg persze "kiélni magunkat". Így kb. 30-35 évesen szülik a nők az első gyereküket, és legtöbbször nem is vállalnak másodikat. Legalábbis én ezt látom a környezetemben.

nekem a 2 szempont ami fontos és ha általánosságban nézem gondok vannak etéren:

"értelmes" munkát találni amiben ki lehet bontakozni (igyekszünk előbb ezt megteremteni általában sok tanulással)

a másik: sokkal kevésbé tartósak a párkapcsolatok, mint régebben. ezerszer egyyszerűbb akár már egy meglévő házasságot is felbontani.

Én úgy gondolom, hogy erre a 2-re mindenkinek igénye van mielőtt babát vállal, sokszor ez már túl későn van meg és kicsúsznak az időből, vagy kénytelenek valamiről lemondani. (és lesz gyerekük csonka családba, vagy bizonytalan anyagi háttérrel. Ez van sajnos)

33N vagyok.

28 évesen ismertem meg a jelenlegi férjemet. Nem álltunk úgy anyagilag, hogy összeköltözzünk, ő másik városban élt és dolgozott. 32 évesen tudtunk összeköltözni, és házasodni.

Jelenleg azért nem vállalunk még gyereket, mert 1) nincs semmi megtakarításunk (pedig én diplomás vagyok, ő meg programozó - most kezdünk el félre rakni, a fizetésünk egyharmadát, mert most már megengedhetjük magunknak); 2) én idáig határozott idejű szerződéssel voltam megáldva, amit most nemrég határozatlan idejűre véglegesítettek, viszont azonnal közölték is, hogyha 1 éven belül elmerek menni szülni, akkor nem várnak vissza gyes-gyed után.

Úgyhogy most várunk legalább még egy évet a próbálkozással...

Leírom még, hogy saját lakásunk nincs, albérletben élünk, és folyton rettegünk attól, hogy az állandó létszámleépítések miatt valamelyikünk elveszti a munkáját. Ezenkívül gyomorforgató állandóan azt számolgatni, hogy a hetente a kormány által bejelentett új és új adó és egyéb módosítások milyen módon változtatják a nettó fizetésünket, és ezzel a megtakarításainkat.

Őszinte legyek, parázok attól is, hogy netán mégsem vesznek vissza gyes-gyed után.

Ezentúl sokaknál az is közre játszik, hogy nem akar a gyerekkel egyedül maradni, mikor a férje majd úgy gondolja, hogy talált egy szebbet-jobbat...

Hát ennyi.

szerintem sajnos sokan vannak úgy,hogy szülnének,de sajnos nem jön a baba.Nálunk is így van és nem kevés embert ismerek,akik ugyanígy vannak.Ha csak ezt az oldalt olvasom a teherbeesés témában,rengeteg "meddő" pár van.

azonkívül a munkahely...és a hitelek,amit akkor is fizetni kell (mint a számlákat),ha a baba miatt kiesik a fizu egy része..különben is,minimálbérre hogy lehet alapozni?

a másik,hogy manapság egyre inkább karrieristák a hölgyek (persze nem kell általánosítani) és kitolódik a gyerekvállalás kora is..

nálunk "csak" az 1.akadály merült fel,,mi már 3 éve rajta vagyunk,de sajnos mind ezidáig semmi

Én úgy gondolom, hogy egy gyereket fel kell tudni nevelni. Egyelőre sem magam, sem pedig a párom nem látom alkalmasnak arra, hogy egy kis ember értékrendjét mi alakítsuk ki.

Ha lenne keret arra, hogy a gyerek mellé nevelőnőt fogadjunk, akinek van ilyen tapasztalata, akkor belevágnék szívesen. De sajnos ez nem kivitelezhető.

A legfőbb ok az én nézőpontomból, hogy mostmár mindenki úgy dönt ahogy akar. Errefelé legalábbis. Nehogy azt hid hogy régen mindenki imádta a gyerekeket és boldog volt. Egyszerűen csak muszáj volt szülni. Amúgy meg a világon túlnépesedés van, hova szüljenek? Haldokló világban sem jobb élni, hogy legalább a nyugdíj megvan mert elég a gyerek... Akkor már inkább legyen fordítva. Én nem akarok gyereket mert nem érzek rá vágyat. Ennyi az egész. El kéne fogadni.

Amúgy meg

1, sajnos öreg és tehetetlen akkor is leszek ha gyerekem van

2, valóban önzőség ezért szülni

3, ha ezért szülök attól még nem fogok gyerekre vágyni, tehát ---> nekem is rossz lesz meg a gyereknek is. Nem tudom magamra erőltetni amit nem akarok. Nem fogom elrontani az egész életem, meg másét csak azért hogy öreg koromba élegyen valaki. Meg aztán így az sem biztos hogy velem maradna, de még akkor sem ha én lennék a világ legjobb anyja.

Ez nem csak a nők problémája. A férfiaknak még kevésbé van meg a "gyerekvállalási kedvük."

Lehet itt mindenféle hangzatos dologgal jönni, hogy túl hosszú a gyes meg kevés a segély, meg jaj, nem engedhetem meg magunknak, hogy megvegyem a nyolcvanadik tízezres játékot, és addig nem szülök gyereket, pedig szerintem egyetlen oka van, amiért olyan sok nő nem szül: nincs kinek.

A környezetemben azt látom, hogy ahol esküvő van (tehát nem csak együtt élnek, "mert mindek a papír", hanem összeházasodnak), ott 2-3 éven belül megérkezik a kisbaba. Mindez független kortól, világnézettől, sőt, anyagi helyzettől is. Tény, hogy egyre több gyerek születik ma házasságon kívül, ám nem annyi, amennyi "elég lenne." Egyszerűen a mai párok nagy része nem meri megtenni azt a lépést, hogy végleg elköteleződjön, felelős ember pedig ilyen kapcsolatba nem vállal gyereket.

Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy felelőtlen, aki házasság nélkül szül! Bár én erősen házasságpárti vagyok, tudom, hogy vannak, akik nem, és boldogan élnek papír nélkül, és abban a tudatban vállalják így a gyerekeket, hogy tartós marad a kapcsolat. De lássuk be, hogy azért ez a ritkább.

Illetve van még egy szomorú ok: sajnos egyre több pár küzd termékenységi problémákkal. Férfiak és nők is, és nem csak az idősebbek. Az ismeretségi körömben is van nem is egy ilyen huszonéves pár, de elég csak benézni a Teherbeesés témakörbe, oda rengeteg kimondottan fiatal (25 alatti) nő ír, akinek évek óta nem sikerül a baba.

Normális munkahelyek kellenének. Nekem lenne kedvem nagyon is, de nem találok munkát, még részmunkaidőset sem. A férjem havi 90-et keres minden plusz juttatással együtt, és ez baromi kevés. Ezen kívül adósságunk is van (200 ezer Ft), amit törleszteni próbálunk.

És albérletben élünk. Ezzel nem is lenne gond, mert mások is vállalnak gyereket albérletbe, csak az adósságunkat kellene rendezni és egy kicsit félre tenni pénzt, hogy legyen a váratlan kiadásokra is. Ha ezek meglennének, akkor minden gondolkodás nélkül vállalnék babát.

24 éves vagyok. még egyszerűen nem érzem magam érettnek a gyerekvállaláshoz. pont ezért szeretnék 30 körül szülni, mert addigra leszek olyan értelmi és érzelmi szinten, hogy jól tudjam nevelni.

illene előtte némi karriert is építeni.

pénzügyileg nem jelentene hatalmas gondot a gyermek, de érzelmileg még érnünk kell hozzá. a párom is elég fiatal, de tudjuk, hogy idővel majd közös gyereket szeretnénk.

nincs hitelünk, nem is lesz.