Anyám elrakja a családit.18 vagyok. Hogyan utaltathatom magamnak?

Nincs lehetetlen, csak tehetetlen.

Ezt azért írom, mert ha valakinek olyan borzasztó rossz otthon, könnyebb tenni önmagáért, mint megváltoztatni a szülőket.

Én miután érettségiztem, elmentem dolgozni, és mellette végeztem el egy szakmát, levelező oktatásban.

Ha a szülő nem hajlandó segíteni, akkor bizony a saját kezünkbe kell venni a dolgokat, mert a siránkozással nem fog semmi változni.

Pl. 80 ezer jövedelemből (teljes állás) ki lehet venni egy szobát 30 ezerért, a maradék 50-et be lehet osztani, igaz nem könnyű. A választott szakmát pedig távoktatásban vagy levelezőn el lehet végezni. Ha az adott szakma erre nem ad lehetőséget, vagy otthon tűrni tovább, vagy változtatni kell az elérendő cél útját.

Nem tudod magadnak utaltatni a családit, ha otthon laksz, mert azt feltételezik, hogy a szülők eltartanak így nekik fizetnek.

Én nulla szülői segítséggel, stoppal jöttem fel Budapestre, nagyon nehéz volt, de muszáj volt.

Mindenképpen nyiss saját számlát, azon tudsz a kis keresetedből gyűjtögetni, aztán ha lehet, menj el otthonról. Nem most, hanem, ha alkalom adódik és gyűjtöttél egy kis pénzt.

Sok sikert!!!!!!!

Ha jól olvastam OKJ-s képzésen tanulsz, miért ne tudnál mellette annyit dolgozni, hogy eltartsd magad, akár el is költözz????????

18 éves korom óta anyámtól egy fillért nem kapok(nem is fogadnék el), te okj-ra jársz, én jogi egyetemet végeztem, mellette mindig dolgoztam, és minden hónapban meg volt az 50 ezer forintom, amiből 30 ezret fizettem albérletre (egy másik lánnyal volt közös szobánk), a maradák 20 ezerből vettem kaját, ruhát, bérletet és amire még szükségem volt. Ha új ruhát akartam venni, többet dolgoztam. Ennyi. Nem volt egyszerű, de jó érzés volt, hogy a magam ura vagyok. Emellett nyáron is dolgoztam legalább egy hónapot, hogy vizsgaidőszakban is élni tudjak valamiből.

A családi pótlék, pedig NEM NEKED JÁR, hanem az anyukádnak, mert abból fizeti a kaját, a számlákat stb. Arról pedig, hogy 3 napig esztek egy kaját, hát én rég laktam utoljára otthon, de anyám hétvégén megfőzött (ha ő fözött, mert volt hogy nem volt ideje és nekem kellett) és azt ettük szerda-csütörtökik

Szóval, ne sírj!

Ha ennyire nehéz, akkor változtass.

És olyan nincs, hogy nem tudsz.

Az a baj, kedves kérdező, hogy folyamatosan csak kifogásokat keresel, és várod, hogy a probléma magától vagy mások által oldódjon meg. Egyszerűen eszedben sincs a nehezebb, de jobb utat választani, miszerint elmész főállásban dolgozni, elköltözöl, és mellette végzed el a sulit, akár az iskola megváltoztatásával is, ahol nem kell egész nap bent lenni.

Ennek szellemében azt tudom tanácsolni, akkor ne tegyél semmit, ülj a fenekeden, ellenben ne hőbörögj, hanem tűrj némán. Amit jelenleg csinálsz, annak semmi értelme, ez a legkönnyebb, sírni, de közben semmin sem változtatni.