Mennyire feladata a nagytesónak a kicsire való vigyázás?
Egyik ismerősömmel való beszélgetés során kiöntötte a lelkét, hogy gyerekkora azzal telt, hogy a kistestvérekre kellett vigyázzon. Az édesanyja nem rosszindulatú vagy ilyesmik, de reggel-délben-este főzött, takarított és persze ezidő alatt a nagyobb nővér vigyázott a kicsikre (7 és 10 év korkülönbség)
Elgondolkoztam, hogy ez nálunk is így volt, csak én akkor nem fogtam fel. Igaza van abban, hogy egy gyereknek gyerekkora kell legyen, ahol babákkal játszik nem pedig korafelnőtt, aki kell vigyázzon a kisebbekre hogy nehogy elessenek, nehogy valami bajuk legyen. Úgy vélem, hogy aki az első gyereket felnevelte segítség nélkül (vehetjük többes számban, mert apa-anya..) akkor az a másodikat is fel tudná. Csak kényelmesebb lepasszolni a gyereknek.
Nektek mi a véleményetek erről?
Szerintem egyáltalán nem feladata. Hálistennek anya sosem bízta rám a kistestvéremet. Nem is értem miért csinálja ezt bárki, a testvért senki sem kérdezi meg, hogy legyen-e gyerek, mert ugye miért is lenne köze hozzá, de azért lepasszolják.
A szülő vállalja a gyereket.
Szerintem mindenkinek feladata a család életében való részvétel. Mindenkinek meg van a feladata, pénzkeresés, mosás, stb. Különben is eddig soha nem volt a gyerekeknek olyan jó dolguk mint manapság, annó kicsikként mentek libát őrizni, meg dolgozni a földeken.
Persze kell idő a játékra, tanulásra, és nem kell állandóan dolgozniuk, de szerintem természetes hogy valamennyit vállaljanak az otthoni teendőkből és hozzájáruljanak a család életéhez.
Határozottan a feladata szerintem. Jól írták előttem, hogy mindenkinek feladata, hogy járuljon hozzá a család életéhez, amivel csak tud. Nagyon önző dolog a gyerektől, hogy "nem én akartam megszületni" felkiáltással mindent az anyjára hagy.
Bár amúgy jó családban fel sem merül, hogy ez probléma lenne, nálunk is mindig a nagyok vigyáztak a kicsikre, 80%-ban én. De ebblő sosem volt probléma, mert természetes volt. Csak a mai gyerekek (bár sokan már az én korosztályomban is) iszonyúan el vannak kényeztetve és ezt az apróságot nem hajlandók megtenni a családjukért.
"természetes hogy valamennyit vállaljanak az otthoni teendőkből és hozzájáruljanak a család életéhez"
Szerintem ez akkor lenne természetes, ha önként, felelősségének teljes tudatában csatlakozna. Nem pedig csak úgy megszületik, és a nyakába akasztják a következő gyereket. Mintha kis cselédet szültek volna.
Nem az mondom, hogy egy gyereknek nem kell otthon segítenie, sőt, szerintem korarányosan mindenben kell, KIVÉVE a gyereknevelésben.
Ez nem elkényeztetés. Az egyik barátommal ugyanezt csinálták. Az eredménye pedig az, hogy messziről kerüli a gyerekeket és soha nem akar sajátot. Ez a döntése pedig bőven végleges, mert jócskán felnőtt ember. Neki elég volt gyerekkorában.
Azért a családban való részvétel nem azt jelenti, hogy ilyesmit el kell vállalnia egy gyereknek. A gyerek az gyerek, nem pedig gyerekcsősz.
"szerintem korarányosan mindenben kell, KIVÉVE a gyereknevelésben."
A család életében az is feladat, hogy vigyázzon a kistesóra addig, amíg apa pénzt keres, anya pedig mindenkinek süt-főz. Persze nem nevelnie kell és minden nap, de ez is hozzátatozik a mindennapokhoz.
"Szerintem ez akkor lenne természetes, ha önként, felelősségének teljes tudatában csatlakozna. Nem pedig csak úgy megszületik, és a nyakába akasztják a következő gyereket. Mintha kis cselédet szültek volna."
MP3-as, videójáték, meg márkás ruha azért persze kellene nekik... Ilyen az élet, valamit valamiért... Aki része egy normális családnak, ott egymást segítik, nem kizsákmányolják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!