Mit csinálnál azzal a közeli családtaggal, akiről kiderül, hogy durva volt, és ok nélkül megverte a kamasz gyerekedet, akit rábíztál?

Jelentem, 19 az egyik gyerekem, soha nem csaptam rá sehol és nem lett drogos, elsőre felvették az állatorvosira. A másik 17, valószínűleg boldog autószerelő lesz belőle, imádják a lányok, becsületes, és sosem kapott kézrecsapást sem. Pedig megküzdöttük a kamaszéveit- sőt, még mindig.

A kicsi 14, most tartunk ott, hogy én őt nem értem meg. KOMMUNIKÁL, beszél hozzám ennek ellenére, amire büszke vagyok. Gondolom, vele sem tévedünk sokat, mondjuk én a kiharcolt tekintélyben nem hiszek...

Nem, nem vagyok hajlandó hülyén érezni magam azért, mert nekem (néha izzadtságcseppekkel ugyan), de sikerült! Erőfölény éreztetése nélkül.

Gratulálok annak, akinek kimerül a tudománya/türelme a rácsapok a kezére akcióban. :S Nem biztos, hogy harsogni kéne ennyire erőszakosan és követendő példának beállítva a saját tehetetlenségeteket.