Jogosan viselkedik így a férjem?
10 éve vagyunk együtt, két gyermekünk van. Mindig mindenben őszinték vagyunk, nincsenek titkaink egymás előtt. Vagyis nekem van egy, amit soha senkivel nem osztottam még meg és nem is szeretnék. Ennek sajnos látható nyoma is van, egy kb 8cm-es forradás van a combomon. Még a kapcsolatunk elején megkérdezte, hogyan keletkezett, de akkor lezártam annyival, hogy majd egyszer elmondom neki. Azóta eltelt 10 év és soha nem került szóba, de tegnap ismét rákérdezett. Próbáltam kitérni a válasz elöl, de folyamatosan csak kérdezgetett. Azt mondta, hogy nagyon rosszul esik neki a viselkedésem, hiszen ő mindent megoszt velem, nekem pedig titkaim vannak előtte, próbált a lelkiismeretemre hatni. A végén már sírtam, hogy hagyjon békén, hiszen ennek már nincs jelentősége, és miért kell ezt csinálnia. Azóta duzzog, látom rajta, hogy nagyon meg van sértődve. Csak akkor szól hozzám, ha nagyon muszáj, semmi puszi vagy ölelés. Nagyon szeretem őt, de ezt akkor sem fogom neki soha elmondani, képtelen vagyok beszélni róla.
10 éve soha nem gondoltam erre, de most folyamatosan görcsben van a gyomrom és a sírás kerülget.
Mit tegyek?
Igen, jogosan. Házasságban nincsenek titkok, főleg, hogy egyszer már megígérted neki, hogy el fogod mondani.
Nehogy még neked álljon feljebb...
Ha én látnám, hogy a párom, akit állítólag szeretek, kiborul, sír, láthatólag nagyon felkavarja a kérésem és az erőszakosságom, szembeköpném magam, ha tovább erőlködnék.
Azért kicsinálni valaki idegeit, mert nem bír a kíváncsiságával - szerintem ez gyerekes és kíméletlen.
Nem irigyellek, kérdező.
Köszönöm a válaszokat.
Ő nem tudja hogyan keletkezett, én pedig szeretném nem tudni hogyan keletkezett. Soha senkinek nem beszéltem erről, és úgy gondolom soha nem is fogok. Ő azt hiszi azért, mert nem bízok meg benne, pedig ez nem így van. Az életemet is rá merném bízni, hiszen szeretem.
Már 10 éve nem gondoltam rá, eltemettem magamban múltam ezen részét. Mikor nekem szegezte a kérdést kétségbe estem, hiszen tudtam, hogy mi fog következni. Kérdések, kérdések és kérdések... melyekre nincsenek válaszok. Nem akarok és nem tudok válaszolni. Vajon nem akarok, vagy nem tudok emlékezni? Már magam sem tudom. Nem akarok (nem tudok??) erről beszélni, nem akarom, hogy tudja. Hiszen utána minden egyes nap mikor a szemeibe nézek eszembe fog jutni, hogy tudja amit tudok... minden egyes nap újra és újra eszembe fog jutni, minden egyes nap újra át fogom élni.
Ő már lefeküdt aludni, én pedig elkezdtem neki levelet írni, de a könnyeim teljesen elmossák a tintát. Úgy tűnik a saját önzésem csapdájába estem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!