Párom lemondana gyerekéről. Hova kell fordulnunk segítségért?
Tudom lesznek negatív ítéletek,de kérlek segítsetek!
Nem engedik,hogy párom lássa a gyereket a közelébe nem kerülhet,mert akkor sírni fog a kislány(mindig ez e kifogás). Gyerektartást fizetünk,és fizetnénk is lemondás után,csak nem szeretnénk már hogy a páromnak kötelezettsége legyen a gyerek iránt és hogy ezek után a gyerek örököljön. Mi már nem akarunk tőlük semmit,csúnya kimondani,de nem akarjuk a kislányt látni. Lemondani azért szeretnénk,hogy legalább az anyuka vegye észre magát,majd tudja meg hogy milyen az amikor nem számíthat senkire. Azt akarjuk hogy a gyerektartáson kívül semmi közük ne legyen egymáshoz. A csajnak van új élettársa,és félünk hogy azért nem engednék hogy lemondjuk róla,hogy el ne essenek a tartásdíjtól...
Köszönöm válaszaitokat!
A bírósági ítélet pedig 2 év után újra perre lehet vinni az ügyet és akkor már dönthet másképpp is a bíró.
Akár nektek is itélheti a gyereket, az anyát pedig tartásdijra.
válasza:Egyik mondatodat utod a masikkal. Eloszor azt irtad, minden mindegy mar nektek, a gyereket mar latni sem akarjatok! Ezt irtad a kerdesedben.
Aztan kesobb az egyik valaszodban azt irtad, hogy akkor ujbol mindenet megteszel azert, hogy lathassatok a kicsit. Most akkor mi van?
Szoval a lenyeg. Tegedet az zavar, hogy van a ferjednek egy masik notol is gyereke, akinek minden honapban gyerektartast fizet. Gondolom a penz csipi a szemedet, semmi mas.
Az anya nem biro, o nem dontheti el, hogy nem lathatja az edesapa a sajat lanyat!
Jobb ha nem hazudsz! Itt mindent irogathatsz ossze, az igazsagot te es a parod tudjatok, valamint a kislany anyukaja, de mi nem tudjuk az igazsagot.
Tudod mit mondok en neked? Te mondjal le a sajat gyerekedrol, es ne azon legyel minden gondolatoddal, hogy a parod lemondjon az o sajat gyerekerol.
Ha a parod leakar mondani a gyerekerol, ahhoz kell hogy az anya beleegyezzen.
Gondolod, hogy ez ugy mukodik, hogy a sok felelotlen szulo becsattog a gyamugyre, es alair egy papirt miszerint lemond a gyerekerol? Amen. Nem, nem igy mukodik. Nem ilyen egyszeru a dolog, ugyhogy ne oruljel, inkabb szallj magadba, es jegyezd meg, hogy Isten nem bottal ver!
Iszonyu gonosz vagy, de hidd el visszakapod.
A nyomorult, artatlan kislanyt sajnalom csak, kar volt megszuletnie, gondolom mennyit szenved hiszen utjaba van mindenkinek csak, lokik-bokik szegenyt.
Szallj magadba, es menjetek birosagra minel elobb. De oda miert felsz elmenni? Mert oket nem tudod atverni, mint minket, ugye?
válasza:Mindenképp harcoljatok a gyerekért!Ha hozzátok kerül és jól fogja érezni magát,tök mindegy hogy az anyja mit mond neki.Ha azonnal nem is ,később meg fogja érteni.
De valahogy úgy gondolom,Te vagy az aki meg akar szabadulni tőle.Pedig nem fogsz tudni,mert a párodhoz tartozik.Amikor összejöttél vele,tudtad hogy van gyereke.(Én sosem jönnék össze gyerekes pasival,pont az ilyen helyzetek elkerülése végett...is.26/L vagyok)
04.12 18:56-os hozzászóló!
Az én szememet nem csípi a tartásdíj (ezen megbuktál),én ahhoz túl jó anyagi körülmények között élnek(köszönhetem a szüleimnek),hogy nekem azaz x összeg ne csípje a szememet!
Úgy eltudjátok hordani az embert mindennek,persze azért mert még nem voltatok hasonló helyzetbe! Engem ne osszál ki azzal,hogy én mondjak le a gyerekemről... Igenis engem nem zavar az se ha látja az se ha nem,eddig a kislány amit kapott,vagy amivel próbálkoztunk nekem köszönheti. Mint írtam májusba jöttünk össze,júliusba mondta meg hogy terhes,de nem lehetett már elvetetni a gyereket. Akkor ez az anyától nem gonoszság??? Nem gonoszság az hogy ráerőltettek egy emberre egy gyereket aki már nem akar tőle semmit. Tudhatta a csaj,hogy a páromnak már nem kell,és a párom nem akarja a gyereket, mégis megszülte. Ez nem felelőtlenség? Az nem felelőtlenség hogy a gyereke mezítláb szaladozik esőben és a pocsolyában fürdik? Arról már ne is beszéljük,hogy a kislánynak nem vesz ruhákat. És még mindig szent az ex,holott ő is hibás abban,hogy nem tartja a párom a gyerekkel a kapcsolatot. Ha ő olyan jó anya lenne,nem az lenne az ő érdeke,hogy "együtt" legyen a család???
válasza:Sajnos nem értek a helyzethez, de valóban logikusan hangzik: ha a párod nem szereti e gyereket, akkor talán tényeg jobb, ha elengedi, mert a gyerek úgyis észre fogja venni rajta a valódi szeretet hiányát. Ráadásul egy szülő-gyerek kapcsolatban mindig vannak konfliktushelyzetek, és ha máskor nem, hát legalábbis ezek során biztosan kibújna a szög a zsákból: a párod menthetetlenül elárulná viselkedésével a gyereknek, hogy nem akarta igazán a születését, az meg észrevenné ezt.
De, mit mondtam, én nem értek a témához. Eredetileg is gyerekpszichológust javasoltam, de most inkább az jutott eszembe, hogy inkább a párodat kéne elcsalni egy olyan pszichológushoz, aki fiatal felnőttekhez, életkori válsághelyzetekhez, szülővé válással kapcsolatos témákhoz ért. És ez a szakemnber segítene a párodnak, hogy dönthessen. Aztán akár a gyerek elengedése, akár a gyerek felvállalása mellett döntene, ezt immár tudatosan, nyíltan felvállalva tenné, és akkor el lehetne rendezni ezt az évek óta nyitott kérdést.
Az anya megitéléséhez nem tudok hozzászólni, csak saját elképzelésemet tudom leírni. Az abortusz tudomásom szerint nagyon nehezen feldolgozható traumát okoz az érintettnek, amit vagy meg kell gyászolni, vagy pszichológussal kell feldolgozni. És, mint minden poszttraumás élménynél, kérdés, mennyire sikerül egyáltalán feldolgozni. Szóval nem rutindolog. Ezért még a szülőnek sem adnám meg a jogot, hogy a saját kamaszlányát abortuszra kötelezze: nem a szülő/férj viseli a trauma terhét (a tartást igen, de a traumát nem), tehát ne is legyen szava abban, hogy rákényszerítse a feleségét/kamaszlányát az abortuszra. Persze mindezt csak az abortuszra mondom, magához az egész ügyhöz nem tudok hozzászólni, pláne nem ítélkezni, hiszen a háttér és az érintettek ismerete nélkül nem is lenne etikus ítélkeznem (egyébként az ítélkezést szerintem a szerződés is tiltja, amit a Gyakorikérdések.hu-val kötünk, amikor válaszolunk egy kérdésre).
válasza:Már ne is haragudj,de ha szegény gyereknek felelőtlen anyja van,akkor ez a párodat felmenti az Ő felelőtlensége alól?Akkor így már elfogadott,hogy nem törődik a gyerekével,meg akar tőle véglegesen szabadulni?Tőle talán etikus az,hogy megcsinál egy gyereket,ráadásul egy olyan nőnek akivel nem tervez közös jövőt,aztán azt mondja Őt nem érdekli a gyerek,mert másik kapcsolatra vágyik?Ez talán ez a viselkedés fair?A legkönnyebb odavágni,hogy vetesse el,mert nem kell a gyerek.A párod miért nem védekezett ha nem akarta?Ez miért egyértelmű,hogy csak a nő dolga lenne?Ha meg már megvan az a szegény gyerek akkor milyen ember aki nem vállal felelősséget érte,és nem tesz meg mindent a gyereke jólétéért?Minden szülőnek kötelessége lenne a tőle telhető legjobbat nyújtani a gyerekének.Az a kicsi az általad leírt nyomorban él,az apja meg jólétben?Ezt el tudja viselni?Mert olyan nincs,hogy a jogait nem tudja érvényesíteni ha akarja.
Te mit szólnál ahhoz,ha a szüleid eldobtak megtagadtak volna?Akkor te is lehetnél olyan nyomorban mint a kisgyereke az anyjával(talán nem is ártana megtapasztalnod).Mert amit a segged alá toltak arra te nem lehetsz büszke,azért te nem tettél semmit.
Hja,hát biztosan oka van annak,hogy nem akarnak veletek találkozni.De az apa kötelességei azért még megmaradnak a gyereke felé.Biztosan jó véleménnyel lesz majd az apjáról ha felnő.
Na az én jólétemhez már tényleg sekinek semmi köze! Az meg legyen az anya próblémája hogy nem engedi,hogy a gyerek jó/jobb körülmények között nőjjön fel. Mi próbálkoztunk,nem engedte. Itt én befejeztem!!!
Akármit is gondoltok,csak az kívánom nektek,hogy tapasztaljatok hasonló helyzetet,és akkor majd meglátjuk ki hogyan gondolkodik.
Köszönöm mindenki válaszát!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!