Miért baj az, ha nem akarunk TV-t?

Szerintem meg pont, hogy nem furcsa már(!) ez manapság, főleg a különköltöző fiatalok esetében, mivel ami érdekli az embert, azt bőven meg tudja nézni az interneten is.

Idősebb rokonoknak persze, furcsa, mivel ők még úgy nőttek fel, hogy a tévé egy fontos dolog, az kell, és ha valakinek nincs, annak csak azért nincs, mert szegény, és el sem tudják sokan képzelni, hogy valaki egyszerűen NEM AKAR tévét. Olyan lehet ez nekik, mintha manapság egy fiatal azzal állna elő, hogy neki nincs számítógépe, és nem is akar.

Az meg mi már, hogy a BABA igényelni fogja a tévét??? Majd amikor elkezd beszélni, akkor reklamálni fog, hogy eddig nem nézhette? Nem is értem ezt, komolyan. Még ha azt mondanák, hogy kisgyerek, az oké, bár szerintem nekik sincs rá égető szükségük, inkább a szülők szeretik, ha fél órára nyugiban mesét néz a gyerek. De minek kéne neki tévé? Pláne, hogy mesét nézni nem csak tévén lehet, sőt, ez igaz bármire, nem vagyunk már a tévécsatornák adásához kötve, nem kell ahhoz igazodnunk, ha nézni akarunk valamit.

Nálunk amúgy van tévé, de igazából csak a híradót szoktuk nézni rajta, meg ha nem nyár van, akkor megnézem a kedvenc szennyemet, a Jóban rosszbant (nem kell kiröhögni, tudom, hogy egy kaki). Amúgy filmet dvd-ről nézünk, oké, a tévé segítségével, de nem úgy, hogy ami van a tévében, azt nézzük (maximum, ha tényleg olyat adnak, amit szeretünk, de néha akkor sem, mert idegesítő a sok reklám, meg ritkán is adnak megnézésre érdemes filmet), sorozatot meg online szoktam nézni a gépen - most is megy, kicsi ablakban. Manapság, főleg a fiatalok körében ez már egyre inkább így működik, tök felesleges ehhez a tévé.

Nálunk 1 Tv van a nappaliban, a szülők nézik.

Én egyetemista vagyok - albérletben nincs tv, amikor meg itthon vagyok, nem hiányzik. Párszor már leültem elé a nyáron, de kb 7 perc után pattanok fel, mert már nem tud lekötni.

Szerintem ha majd végleg különköltözök, nekem sem lesz.

Nekünk sincs. Az albérletben volt, eleinte néztük, aztán már nem. Idővel el is raktuk a szekrénybe, mert felesleges porfogó volt, a hely meg kellett.

Most saját lakásunk van, pénzünk meg nem sok. Inkább ülőgarnitúrát vettünk meg étkezőt a tévé árából. Na meg így a kábelért sem kell fizetni.

Mondjuk néha azért jó lenne, csak úgy bekapcsolni és zsibbasztani az agyam előtte. De sokszor meglátogatom a szüleim, ilyenkor néha leülök és tévé elé, annyi elég.

Hosszú távon tervben van, mert a legnagyobb monitorunk 22 colos, ami azért filmnézéshez nem a legideálisabb. Ha lesz rá keret, akkor veszünk egy jó nagyot, de az is lehet, hogy inkább egy projektort, és azon leeht majd mozizni :)

Egyébként tényleg az a megoldás, hogy nem mondod meg. A szüleink tudják, hogy nincs tévénk és támogatják a dolgot, mert így legalább nem azzal ütjük el az időnk. Nagymamám mondja néha, hogy ezt vagy azt a műsort nézzem meg, erre egyszerűen rábólintok és kész. Mire pár hónappal később találkozunk, rég elfelejtette, hogy ajánlott valamit :) Így nincs semmi gond, utazgatni már nem nagyon akar, úgyhogy valószínűleg úgyse fog meglátogatni belátható időn belül.