Szülők! Mit tennétek, ha a huszonéves fiatokról úgy gondolnátok, hogy meleg?

Szia!

Én ugyan nem szülő vagyok, de hátha segít a válaszom.

Biszexuális vagyok, de vehetjük úgy, mintha meleg lennék, hiszen ugyanolyan problémákkal szembesülök én is, ha épp azonos neművel vagyok kapcsolatban.

Én okkal nem mondtam el szüleimnek a dolgot (22 leszek).

Véleményem szerint a fiad is okkal nem tett említést róla.

Nálam és az ismerőseim nagy részénél kb. 16-17 éves kor körül volt az a pont, amikor szinte az volt a legfontosabb az életben, hogy ezt elmondjuk a családnak. Egyszerűen akartam, hogy ne kelljen tovább hazugságban élnem. Na persze a végül vallomás elmaradt, mert szüleim folyton csak azt bizonyították - tetteikkel és nyilatkozataikkal egyaránt -, hogy nem állnának mellettem és nem lenne értelme elmondanom nekik.

Ergo, a fiad vagy úgy érzi jobb, ha nem tudjátok mert nem fogadnátok el őt vagy egyszerűen csak ilyen a természete. Nekem is van olyan ismerősöm (a fiadnál pár évvel idősebb), aki úgy gondolja ez nem tartozik másra, csak rá és a partnereire.

Őszintén megmondom, nem olvastam a kommenteket mert csak fel szoktam idegesíteni magam egyes emberek hozzászólásán.

Egy kommenten akadt meg a szemem, mégpedig a

A válasz írója 81%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 20:32 -es kommenten. Ezzel mélyen egyetértek. (Amit a 19 éves srác mondott.)

Különben amit írtál a fiadról... Nem biztos, hogy meleg bár igen valószínű. Viszont ha nem az akkor meg is sértődhet a feltételezésen.

Szerintem kérdezz rá, ha tudni szeretnéd. Valamikor, mikor együtt vagytok légy vele kedves, beszélgessetek és amikor úgy érzed megfelelő a pillanat említsd meg neki, hogy mostanában nem is beszéltetek róla, mi van vele, tetszik-e neki valaki. Esetleg kérdezd meg: "És van mostanában valaki, aki tetszik? Egy lány... vagy egy fiú?"

Vagy ha nem akarsz rákérdezni akkor is biztosíthatod róla, hogy te elfogadnád. Én pl. azért (is) nem mondtam el, mert sokszor már épp kimondtam volna de előjött valami meleg téma akár ismerős akár a tv vagy bármi miatt és szüleim olyan megjegyzést tettek, amiből leszűrhettem, hogy nem fogadnának el.

Elnézést, hogy terjedelmesen fejtettem ki a gondolataim a témát illetően.

Még csak annyit tennék hozzá, hogy véleményem szerint először magadban kellene tisztázni a dolgokat!

Képes lennél-e elfogadni, támogatni őt (tehát eszedbe sem jutna rávenni, hogy változzon meg)?

Aztán az sem ártana, ha nyíltabban állnál hozzá a témához, s nyilatkozataid is ezt és az elfogadást tükröznék. Na persze ha ez nem a valós éned csak megjátszanád akkor az nem sokat ér...

20:32es vagyok.

Bocsi a megkésett válaszért

Neem, nem valószínű h elmondanám az apámnak, ha rákérdezne. Ismerem és nem kérdezne rá, de tudom h sejti. Egyszer visszahallottam olyat is h azt mondta, hogy az egyik haverommal azért töltünk együtt annyi időt, mert - hogy az ő szavaival éljek - dugjuk egymást.

Nehéz lenne elmagyarázni ha helyzetünket, nem is szeretnék belemenni, a lényeg h gyűlölöm és egyáltalán nem tekintem apának. Ha megosztom ezt valakivel, az olyan ember, akit a közelembe engedtem és megbízok benne. Eddig csak ilyen embereknek mondtam el, és nem kellett csalódnom szerencsére :) de az apámnak nem mondanám el. Esetleg h bánt valamivel, csak azért is elmondanám neki, hogy idegesítsem. Sosem tudná feldolgozni. Mindegy, hagyjuk, viszont én kedves kérdező azt tanácsolom neked, hogy legyen bátorságod rákérdezni, ha nincs, akkor hogyan várod el hogy neki legyen bevallani? Én azt gondolom, h még mindig nehezebb melegnek lenni, mint egy szülőnek akinek meleg a gyereke

19F

Ja, ha most emelted ki a kérdést, nyilván nem kérdeztél rá...

Én sem kérdeznék rá, nem tolakodnék bele az intimszférájába. Inkább olyan elfogadó légkört teremtenék körülötte, hogy úgy érezze, elmodhatja...

Mondjuk elpöttyinteném, hogy régebben mondtam olyanokat, hogy..., de mára másként látom, és el tudom fogadni.

Ha vannak meleg ismerőseid, őróluk is elejthetsz 1-1 szót, hogy kedveled őket.

Ennyi elég. Legyen világos előtte, hogy neked nem gáz... És ha akarja, elmondja.

Szerintem is elég, ha időnként jelzed neki, el tudnád fogadni, ha ez lenne a helyzet. Még azt is elmondhatod, ha évekkel ezelőtt másképp éreztél, ami persze nem biztos.

Különben meg tényleg ne erőltesd, felnőtt ember és ez a magánügye.

Azért jó, ha nem érzi úgy, hogy kényszerből kell titkolóznia.