Tényleg ezért furcsának mondható a kapcsolatunk?

Fiatal vagy még, nem késtettek le semmiről. Csak hamar egymsára találtatok. Aki itt 25 évesen férjhez menne, annak nekiesnek: minek rohanni??

Ha váltogattátok volna a partnereket, kaland után futottatok volna, akkor azt mindenki természetesnek venné. Jó ez így, ha lezs házatok, majd akkor megházasodtok. Kár lenne kidobni azt a pénzt az ablakon, inkább gyűjtsétek a közös életre!

Igen. Nem hiányzik, ha nincs veled??? Vagy annyira nagyon közel laktok egymáshoz?

Mi a párommal 100km-re lakunk, és elég sokat vagyunk együtt ennek ellenére szinte állandóan egütt vagyunk (ő tanul, én álláskereső vagyok). De célunk, hogy amint csak lehetséges, összeköltözzünk és majd gyerekünk is legyen.

Én a helyedben a gyűjtenék valamilyen lakás-előtakarékossági számlára (10 vagy 20 ezerrel havonta), hiszen nem lehet egy életen keresztül kétlaki életet élni. Elég rossz, tapasztalatból írom, de ez van, jelenleg.

Gyereket nem szeretétek még? Ez is érdekes a számomra, hogy még nem merült fel ennyi idő után, ráadásul mindketten benne vagytok már a (az erre legideálisabb) korban.

23L

Nem vágysz arra, hogy együtt aludjatok, hogy mellette ébredj fel?

Nekem ez elég furcsa. Olyan, mintha nem is akarnátok összeköltözni. Akik szeretik egymást, folyton sülve-főve együtt vannak, és alig várják, hogy összeköltözzenek. Nekem is úgy tűnik, csak élősködtök a szülőkön. Nem tudom, eddig mennyi pénz gyűjtöttetek össze, de ha más zsebét nem akarjátok tömni az albérlettel, akkor lehet, venni kellene egy lakást.

Bár ezt nem ajánlom, hisz sosem éltetek együtt, nem tudjátok milyen valójában a másik....

Nekem ez nagyon furcsa.

Én félnék a helyedben, hogy kijöhetnek olyan konfliktusok az összeköltözés során, amik addig nem voltak. Hosszú idő után pedig kevésbé plasztikus az ember.

Lakva ismertetik meg mindenki.

6 éve vagyok kapcsolatban, 1 éve házas.

Nagyon sértő ez az "élősködés"

Szerintem meg az élősködik a szülein aki albérletre dobálja a pénzt, a szülei úgyis segítik, kvázi az ő pénzüket folyatja másnak. Perzse van amikor szükséges az elbérlet, de ha felesleges, akkor nem élősködés otthon lakni, hanme spórolás. A szülők zsebére is, végül is egy család vagyunk. Ha én pl. vonatra dobálom ki a saját keresetemet, az anyám nyugdíjának is fáj. Egy család vagyunk. Ha tudom értelmesen a családra fordítani, akkor nem adom másnak. Anyám ennek örül.A gyerekeim is.

46 éves lakástulajdonos naggyerekes anya és gyermek vagyok.

Szerintem helyesen döntöttetek, biztos hogy a szüleitek is helyeslik. Gyűjtsetek csak, lesz lakásotok, lesz időtök együtt élni még eleget.