Mit csináljak? Egész nap itthon vagyok anyámmal összezárva.

Most, h nyári szünet van, és hazajöttem egy táborból is, már egy hete itthon vagyok. Anyám nem dolgozik (sosem dolgozott, de nem is kérdeztem, miért-nem mintha nem lenne szükségünk arra a pénzre, amit keresne) és így egész nap itthon van. Nem mondom, h semmit nem csinál, mert a házi munka lefoglalja, egész nap takarít, meg ilyenek, de egy nagyon kicsi házban lakunk, és nekem nincs egy zugom, ahová bebújhatnék, ahol magamra zárhatom az ajtót, mert a szobámnak 2 ajtaja van, és ezeknek folyton nyitva kell lenniük, mert ha becsukom, anyám rögtön rá töri, h 'jááj ne csukd már be úgy utálom ha becsukod' mert akkor olyan levegőtlen a lakás. A házunkhoz nagyon nagy kert van, és van egy kutyám is. Annyira elegem van már, nem is az a baj, h itthon vagyok a nyári szünetbenm hanem az, h anyám is, és így nem oszthatom be magamnak a napot, hanem ha elmegyek valahová délelőtt, akkor anyámnak is el kell mondanom, nem lehet az, h délután megkérdezi: na és mit csináltál ma? Ugyanez van suliidőben is: alig bírtam lebeszélni arról, h minden nap kocsival eljöjjön értem a suliba, így meg ha nem érek haza szokott időben: mit csináltál? azt httem 4-re már itthon leszel! Miért nem lehet nekem is egy normális életem, ahol több szabadságom van???