Mit akarnál? Megtartanád?

Sziasztok!

A nőgyógyászomnál olyan rendszer van, hogy félórával a rendelési idő előtt a már ott lévőktől a két asszisztens a két gépre viszik fel az adatokat egy szoba paravánnal elválasztva, mindent lehet hallani a másikról, vizsgáló egy másik szobába! Én voltam ott meg egy 16-17 körüli lány, terhes volt, sírt hogy nem akarja megtartani a gyereket és segítsen neki az asszisztens! Az anyja diktálta az adatokat, a lányra rászólt, hogy ha sz.opni tudott szülni is tud!

Nem kisebbségiek voltak, átlag normális családnak tűntek a váróban!

Az asszisztens annyit mondott, hogy mivel nincs 18 éves így nem dönthet, hogy megakarja-e tartani a babáját vagy sem... 18 éves koráig az anyja felelőssége minden döntése!

Nem tudom, hogy mire volt ez jó?! Lehet szerencsétlen babának olyan élete van amit senki nem kívánna az ellenségének sem, de az is lehet, hogy feléledtek a kislányban az anyai ösztönök! Remélem az utóbbi történt!

Azért az a felfogás, hogy ha szét tudta tenni a lábait, akkor vállalja a gyereket is egy kicsit durva. Egy életre szóló felelősséggel járó gyerek szerintem túl nagy büntetés lenne és nem a csajjal csesznének ki ezzel, mert ő fél év után ugyanúgy bulizni fog és lepasszolni a kicsit a szülőknek.

A legnagyobbat itt a kisgyerek szívna és a szülők.

Szerintem éljen csak át egy abortuszt, hadd menjen, mindenki nyer. Ha egy gyereknek nincsnek jó kilátásai az életben, akkor inkább meg se szülessen.

Lehet itt nagypo.fával mellet verni, hogy az ő teste, az ő élete, de ebben az esetben tényleg az dönt, hogy az ő szülei vállalják-e egy gyerek felnevelését.

Egy gyereket nem csak megszülni kell, de felnevelni is, etetni, ruházni, addig az anyját szintnén, iskoláztatni, és kisgyerekkel még sokkal nehezebb lesz neki állást találni.

Akit nem támogatnak a baba megtartásában, és dafke megszüli a gyereket, annak meg javaslom, hogy akkor szépen fogja a cókmókját, keressen lakást, állást, és hajrá!!! Sok egyedülálló anya van, aki dolgozik, tanul, gyereket nevel, és zseniálisan megoldja.

A saját gyerekem szeretem annyira, és mutatunk neki olyan példát, hogy kétlem, hogy 15 évesen teherbe esne, sőt hogy egyáltalán lefeküdne ennyi idősen bárkivel, pláne nem egy egyéjszakás kapcsolatban, védekezés nélkül.

Ebből következik, hogy tartós kapcsolat esetén derülhetne ki, hogy terhes. Nekem viszont van egy olyan elvem, hogy ha már szexelni akar, akkor előtte megkérdem őt is, meg a leendő apát is, mit lépnek, ha becsúszik egy baba.

Amíg azt válaszolják, hogy mindenképpen abortusz, addig éretlenek arra, hogy gyereket csináljanak.

100%-os védekezés pedig nincs!

Ebből látszik, hogy én segítenék nekik, hogy fel tudják nevelni, illetve a lányomnak, hogy fel tudja nevelni.

Tudom, hogy soha nem fordulhatna elő, hogy akárkinek szétdobja a lábát, és felelőtlenül kettyintget, mert épp most ez a divat.

semmiféleképpen sem abortusz! ha már terhes lett, szülje meg és tartsa meg, vagy ha nem szeretné, akkor adja nevelőszülőknek miután megszületett. biztos vagyok benne, hogy sok olyan ember van akiknek nem lehet gyerekük és ezért örökbefogadnának egy gyereket.

15/L

Persze.

Egy éjszakai baklövés miatt szúrja el az egész életét. Tök jó felfogás. Mellesleg nem csak úgy eshet teherbe valaki, hogy nem védekezett.

Ha én lettem volna terhes akkor elvetettem volna. Mert abban a korban én élni akartam, jól kinézni, tanulni, munkát szerezni, diplomát.

Ha lenne gyerekem aki terhes lenne akkor nem kényszeríteném semmire DE, megmondanám neki, hogy én nem tartanám el, mert egyrészt nincs rá lehetőségem hogy egy + személyt neveljek és pénzeljek, másrészt nem áldozhatom az életem mindkét felét másokra.

anyaként azt tenném, ami NEKI jó!

Ha tudom, hogy érett gondolkodású a lányom, és meg akarná tartani, mindenben támogatnám, hogyha pedig abortuszt szeretne, és tisztában lenne a kockázatokkal, akkor is mellette állnék!

Egyetlen dologra "kényszeríteném" csupán:

bárhogy is dönt, nagyon-nagyon gondolja át!

18 év alatt szülői beleegyezés kell, de hiába karja a szülő elvetetni, ha a lány nem, nem tehet a szülő semmit. Végülis erőszakkal nem hurcolhatnak be senkit a kórházba, és kötözhetnek oda a vizsgálószékhez.

Én 18 voltam, amikor született a lányom, az apukával együtt voltunk. 7 hónapos terhesen érettségiztem, 1 évet kihagytam, úgy kezdtem a fősulit. Anyu mindenben segített. Az apukája 25 évesen, 4 éve egy balesetben meghalt. Rendőrök jöttek, hogy rossz hírt kell közölnük...

Sosem bántam meg, de ezek után életem egyik legjobb döntésének tartottam. Mikor ment az abortuszos kisfilm a tv-ben, hogy a lányt tolják a műtőbe, akkor a már 10 éves lányom hozzám bújt, és azt mondta, hogy úgy örül, hogy nem vettem be olyan gyógyszert, amitől ő meghaljon.

Szoktuk nézni a tini mamikat, és mondtam neki, azért nem szeretné, ha követné a példámat. Ettől függetlenül azt tenném, amit szeretne. Örökbeadásba viszont sosem mennék bele, inkább nevelném én, hiszen az unokám, és nemcsak az enyém, hanem az apukájának is az unokája lenne. De inkább azért majd alkalomadtán inkább beszélgetnék vele, megelőzendő a korai babát.

Ha lenne egy nem kívánt terhesséem,az biztos,hogy nagyon megviselne lelkileg.Már sokszor elgondolkodtam ezen a kérdséen,hogy megtartanám-e.Lehet,hogy sokan elítéltek ezért,de a válaszom NEM.Nem tartanám meg,úgyanis számomra nagyon fontos a fiatalgásom és a tanulás.Nem akarom az egész életemet "elrontani" egy fiatalkori baklövés miatt..Persze ezt az elrontást nem úgy értem,mert mindkettőnek meg van az előnye és az árnyoldala is..A tiniszülésnek is megvan az előnye és a hátránya is..Szóval nekem ez a véleményem.

16/L