Miért kell bűntudatot ébreszteni bennem? Mit mondjak neki? Elegem van ebből, egy anyának igy kell viselkednie?

Van egy problémám, vagyis több is, de ezt nemtudom kezelni, és nagyon elegem vagy belőle, előre is köszi annak aki elolvassa és segít, vagy tanácsot ad. bocsi ha hosszú

Nos egy lány vagyok, már elmúltam 18éves.

Az előző barátommal vesztettem el a szüzességemet, akkor 17éves voltam kb 1éve történt, a sráccal nem volt jó a kapcsolatunk, azt hittem szerelmes vagyok belé, de nem voltam, mostmár tudom. Utólag kiderült, hogy meg is csalt.

8hónap után feküdtem le vele, talán csúnya dolog de bennem volt az is hogy már nem akarok szűz lenni, szeretnék túlesni a dolgon, nem volt jó vele... 1év után szakítottunk. Még sem bántam meg a mai napig hogy a dolgok úgy alakultak, ahogyan, hogy vele feküdtem le. Szereztem tapasztalatot, megfogadtam hogy legközelebb csak azzal fekszem le akibe szerelmes leszek és kívánom majd őt.

Februárban szakítottam a barátommal, akkor világosult meg az agyam, hogy ez nem megy, nem érzek iránta úgy ahogy kéne, ő zsarolt érzelmileg egy darabig utána már nem türtem, fenyegetett hogyha elhagyom megöli magát stb.

Aztán kiraktam. Márciusban ismertem meg a mostani barátomat. Lassan 4hónapja vagyunk együtt, rengeteget találkozom vele, úgy érzem ismerem már eléggé, és életemben először szerelmesnek érzem magam, jó vele:)

És 2hete voltunk először együtt nyaralni sulival, és hát...már előtte nálam aludt egy kerti bulink miatt és megtörtént, lefeküdtem vele, élveztem... a mai napig élvezem, van orgazmusom, teljesen más vele a szex:) egyszerűen lelkileg is fontos nekem.

De anyám a mai napig mondja hogy "Szégyelld magad, mindenkivel összefekszel olyan vagy, mint egy szajha. Talán az előző pasiddal se kellett volna d*gnod... most meg lefekszel 3hónap után ezzel... szép vagy mondhatom, egyik ágyból a másikba"

A múlton már nemtudok változtatni, azóta történt egy s más, és utólag én is okosabb vagyok, akkor azt éreztem jónak és helyesnek... és tanultam belőle.

Miért kell ezt mindig felhánytorgatni? Rosszul esik.

Még rendesen szégyenérzetem van, nem vagyok r*banc, nem is öltözködöm ugy, nem sminkelem magam meg semmi.

Tegnap ment el a barátom tőlem itt aludt ma össze akartam futni vele, hiányzik nem tehetek róla, anyám ekkor vágta ezeket a fejemhez.

Nem értem miért kéne szégyenérzetemnek lennie? Nem követtem el bűnt. És mondja hogy "ilyenkor ne szoljak bele abba amit csinálsz, de majd ha terhes leszel"

Sose történt balaeset, védekezünk, anyámmal semmitsem beszélek meg... amikor megkérdezte hogy szűz vagyok-e még hallgattam... és akkor is mondta hogy szégyelljem magam stb... azóta pikkel rám. Sosem kapott rajta, sosem hallotta meg hogy csinálom. És mondom neki hogy "Igen az a múlt, ugy alakult ahogyan... de a mostani barátomat szeretem, és a szex az én dolgom és jó vele lenni..." erre ezt mondta "na ne meséld be hogy 3hónap után mikor együtt aludtatok nem csináltátok"

Mindig a fejemhez vágja hogy mindenkivel összefekszem...mikor unja már meg.