Szülők, feltétlen szeretet a gyerek felé? Kamaszkor.

Légy türelmes. Gondolj arra, hogy ha felnő, meg fogja köszönni, amit érte tettél. Mert embert próbáló feladat volt, de ezt most még nem látja be.

Esetleg - ugyan drasztikus megoldás - mondd azt neki, hogy csökkentették a fizetésed, nincs semmi pénzed. Menjen el dolgozni, mert nem tudsz neki zsebpénzt adni. Csak a banknál mondd le a bankszámlakivonatot, hogy ne jöjjön rá. Hátha a munka, ami állítólag nemesít, segít neki megváltozni.

Nagyon megertem amit irsz. Legtobb edesanya ezt csinalja, igy iparkodik. "Mindent a gyerekert".

Lgnagyobb bunod, hogy 14 orat dolgozol, nem toltottel/toltesz eleg idot a lanyoddal. Ezert "gyulol".

Ne add fel, mert par ev mulva megerti, hogy miert, es kapcsolatotok jobba val.

Sok szerencset, tobbet, jobbat erdemelsz. Remelem hamar ki tudod hozni lanyodbol, eszhez ter, mikor felno egy kicsit.

Eléggé pofátlan, szemtelen a lányod, és ne haragudj, de te, és a körülmények tették azzá. Nem tehetsz sok dolgot, rengeteg türelem, nugodtság kell az ilyen problémák megoldásához. Ne légy hangos, ne lég ideges, próbáld megnyugtatni magad, és kérd meg, hogy beszélgessetek. Sokat. Sokszor. Nem bízik benned, és úgy érzi, tönkretetted az életét. Az apjáról semmit nem tud, és lehet, hogy úgy gondolja, hogy mindez a te hibád, te üldözted el. Ráadásul még pénzt sem kap onnan. Kár volt büszkeségből lemondani erről, az nem neked, hanem a lányodnak járt volna. Vegyünk csak havi 20 ezer ft gyerektartást. Eddig is megvoltatok valahogy 13 évig. Ha annak a havi 20 ezernek a felét 13 évig félrerakod az ő részére, az az már 156x10000 ft, ha jól számoltam. Ami 1 560 000 ft. Ezt félre lehet tenni bármire, ha gond van, a tanulmányaira, vagy később ha minden rendben megy, akkor indítás, hogy saját lábára állhasson.

Nem étel kell, nem ruha kell annak a lánynak, hanem szeretet. Egy anya, nem egy bejárónő/pénzelő. Félek, ezt nem tudtad teljesen megadni neki. Egy apakép is nagyon fontos lett volna... mondanám, hogy késő a változásra, de ez nem igaz. De rengeteg idő, türelem kell, és hajlandóság a lányod részéről is erre.

a lányod a te tükörképed, rajtad múlik milyen.

túl kedves vagy vele, neveld meg.

Ezt a viselkedést okozhatja rengeteg dolog:

1.Valami lelki trauma-válás,baráttal/barátnővel szakítás,halál.

2.Valaki,aki próbálja őt nagyon erősen irányítani,vagy megváltoztatni,ettől stressz jön elő a lányban esetleg fiúban.

3.Valaki más,nem a szülő próbálja befolyásolni a családi életüket.

4.Nincs jó társadalmi pozíciója,tehát mondjuk nem tartozik a "menők" közé és ettől ő rosszul érezheti magát,vagy pedig csúfolják dolgokért.

5.Barátnőkkel veszekedés,barátokkal veszekedés,reménytelen szerelem.

6.Az egyéniség még nem alakult ki és ettől a frusztrált,sablonosnak érzi magát..:/

Tiniként írom ezeket,átéltem ezekből legalább a felét,de vegyesen.2 napja beszélt velem anya ezekről a dolgokról,hogy mit,hogyan képzeljek el.Azt mondta,hogy amit én elgondolok,arról azt hiszem,hogy úgy van jól,pedig sokszor nem úgy van jól..:/ Beszéld meg vele az apja elvesztését,kérdezd meg,hogy nem akarja-e felvenni vele a kapcsolatot és kicsit kimenni hozzá esetleg..belekóstolni külföldbe,már ha az apja is akarja ezt,és tudja finanszírozni.

Vagy pedig beszéljen vele telefonon!

Te is naponta szánj rá este 1-2 órát,hogy beszélj vele,ne mérgesen,ne idegesen,ne vezesd le rajta a munkahelyi feszültséget!Adj neki feladatokat másnapra,vagy még aznapra!Adj érte jutalmat is,ha muszáj és nem akarja anélkül megtenni..

15/L