Térítsetek észhez! Nős pasis ügy!?

19:33 vagyok. Mondok valamit. Én is éreztem ezt pasi iránt, akit a munkahelyen ismertem meg anno. Ö közeledett, bár semmi olyat nem tett végülis, csak beszélgettünk, de nekem irtóra bejött és előtte csak 1 pasinál éreztem ezt az erős vonzalmat és vágyat h kell nekem.

Annyira még nem ismertem, de barátnőm többet beszélt vele, és mondta h 4 éve kapcsolatban van és van 1 kislánya...

Szar volt, de ettől kezdve kerültem h beszéljek vele, meg ilyenek. Pedig utána is tetszett nagyon. És valamennyire tudtam h én is, ahogy odajött kezdetben beszélgetni és a szeméről.

Az igaz, hogy az érzelmeinken és vágyainkon nem tudunk uralkodni, mert erről nem mi döntünk. De! A cselekedeteinknek már tudatában vagyunk és arról pedig mi döntünk.

Például hiába utálok valakit és pofoznám fel vagy verném agyon a szomszédot legszívesebben mert állandóan csesztet, még ha mondom is, ezt még sem teszem meg. Az előbbiben, az érzésen nem én döntök, nem tehetek róla, hogy utálom és megfojtanám legszívesebben, de attól hogy mondom még nem teszem meg. Ez csak pl.

Viszont abban sem vagyok biztos, hogy te a jelenlegi párodat szerelemmel szereted-e. Szerintem máshogy kötődsz hozzá, esetleg szeretetből vagy egyéb.

Az én véleményem az, hogy amikor függetlenek voltatok évekkel ezelőtt még nagy pofával (és nagy önbizalommal), azt hitted bármikor megszerezhetnéd magadnak, ha akarnád, ezért nem kellett! Vagy egyszerűen csak nem voltál még azon szinten, mint ahol ez a pasi állt akkor! Eldobtad!

Ő közben talált egy nőt, akivel boldog. Az, hogy bókol neked, még nem jelenti, hogy tetszel neki és hogy érez is irántad valamit. Ezek egy jól működő kapcsolatban nem jelentenek semmit! Ugyanis mit érdekel engem, mit gondol rólam más férfi, főleg a volt pasim, ha van egy párom, aki mindenben passzol!

Szerintem rájöttél, hogy akkor rosszul döntöttél és most keresed a lehetőséget, hogy visszacsináld! Csak azt nem vezsed észre, hogy időközben eltelt x év, és már te sem és ő sem ugyanaz az ember, mint akkor voltatok!

Szóval ülj le a kis fenekedre és gondolkozz el ki is vagy valójában és mit szeretnél! Mert ez így nem szép sem a pároddal, sem az exeddel szemben! Magadat pedig fölösleges agyalásoknak teszed ki, ami sose vezet jóra!

Szóval magyarul nem vagy szerelmes a mostani pasidba. van ilyen. De akkor nem azt kell hangoztatni hogy nem adnád semmiért sem fel a kapcsolatot, hiszen nyilvánvaló hogy eldobnád :) ne beszélj már butaságot, legalább magaddal legyél őszinte.

Persze, nekem is van egy férfi akivel majdnem 2 évig együtt jártunk, nagyon szerettem, de nem szerelemmel, csak olyan mintha a legjobb barátom lenne. szakítottunk és a mai napig nagyon jó barátok vagyunk. neki is lett más, közben nekem is voltak kapcsolataim, és egy percig nem bántam meg hogy a szakítás mellett döntöttem, mert minden kapcsolatot a helyén kell kezelni. van szerelmi kapcsolat, van baráti kapcsolat, van testvéri kapcsolat... ha más skatulyába teszed mint ahová való, abból balhé lesz.

egyébként ha ennyire nem tudod eldönteni hogy mi legyen a jelenlegi pasival, kicsit távolodj el tőle. Lehet 2-3 hét szünetet tartani, elmenni egyedül nyaralni, vagy barátnőkkel, vagy haza menni anyukához.. és ott kiderül hogy mi is legyen. jobb esetben. De erre nem az a megoldás hogy egy régi pasit megint magadba bolondítasz, mert hiába sikerül ugyanúgy nem fogod tudni mi legyen. És ha mégis úgy döntenél, hogy a régi mégiscsak nagyon tetszik, és bánod hogy akkor kikosaraztad, és tényleg megfog a személyisége, akkor vedd fel vele a kapcsolatot. De csak azért hogy tessél magadnak, azért ne.

32/N

21:48 vagyok

Hát én úgy "oldottam meg", hogy csak 3 hónapig dolgoztam ott. :) Na nem emiatt hagytam ott, mert mikor odamentem tudtam h ennyi időt leszek ott, amíg nincs meg másik.

És így ugye megszakítottam vele minden kapcsolatot.

De amíg ott voltam figyeltem mikor érkezik, vagy jön, mert munkahelyen amúgy is elkerülhetetlen h lássam.

És még most is emlékszem a mosolyára, a hangjára, a szemére, gesztusaira, és lehet, hogy ha újra látnám megint leverne miatta a víz -na jó, biztos. :)

Hát, hogy hogy szeretet a párodat, én nem akarok mondani semmit. (És egyébként ezt a helyzetet is megértem (szeretet, biztonság, gyengédség, amit megkapsz kontra szenvedélyes érzelmek)én is hasonlón gondolkodok mostanában, bár nekem nincs barátom, de 2 ilyen pasi volt a képben, akikkel hasonlóan éreztem, mint te a mostaniakkal.)

Mert így is működhet egy kapcsolat, és ez az izzó vágy és szenvedély az évek során ugyanígy gyengülne valami ilyesmivé, ami most van a pároddal. (De akkor sem jó, ha közben ennyire vágysz valaki után.)

A kérdés, hogy megelégszel-e ezzel, hogy langyosabban szeretet és kötődsz hozzá.

Az élet nem fekete-fehér, nem csak szerelem van és a teljes közöny.

Ezt olvastam minap, ideillik:

Vannak pillanatok, pár hétig tartó lángolások, amikor mindkét férfi egyformán fontos, amikor úgy érezzük, hogy egyiket a másikkal áruljuk el, miközben az egyiktől a másikhoz vágyunk, és ha ott vagyunk, akkor vissza. Nem tudom, hogy mi alapján kell ilyenkor dönteni, hiszen a szív és az ész kölcsönösen árulják el egymást. Talán jó lenne egy precíz mérleg, amivel ki lehetne dekázni a szerelmet, és pontosan tudnánk, hogy mi a helyes, mint kell tennünk. De nincs mérleg, viszont itt az idő, ami próbára teszi az érzelmeket, és egyszer kiderül, amit az elejétől kezdve tudtunk, hogy egy ilyen helyzetben nem lehetünk nyertesek, mert mindenképpen elveszítünk valamit, ami fontos volt. A pillanatnyi örömért fájdalommal bűnhődünk, és sohasem tanulunk - újra és újra játszunk a tűzzel.