Mi baja a páromnak? Velem van baja, vagy a babánk miatt csinálja? Fél hogy elveszti a szabadságát?

Nem akarok vészjósló lenni, de nagyon vigyázz! Mindketten nagyon fiatalok vagytok, és (bocsi) nem biztos, hogy pont ilyen korban van ideje a gyerekvállalásnak, bár adja Isten, hogy tévedjek. Baromi nehéz lesz most nektek. Egyrészt nem tudom, hogy anyagilag hogy tudtok boldoguni. Előző hozzászólókkal abban egyet értek teljes mértékben, hogy félti a szabadságát, mert egy gyerek addig lesz a gyereke, míg meg nem hal, és gondoskodni kell róla, amíg csak él. Nem tudom, hogy mennyit foglalkozol a pároddal. Most úgy érzi, hogy közületek vele foglalkozol/foglalkoznak a legkevesebbet. Mert jééé, baba, de kis aranyos, stb.. Jaj, és az anyuka. Az apukák általában az utolsók a sztoriban. Tudom, hogy baromi nehéz gyerekkel foglalkozni, magaddal foglalkozni, a pároddal foglalkozni, mindenkivel és mindennel foglalkozni, de vegyél magadon erőt, mert egy családot egy NŐ tarthat össze igazán. Mivel úgy érzi (legtöbb esetben sajnos így van), hogy nem számít, nem fontos, stb... máshonnan próbálja pótolni a szeretetet, törődést, a figyelmet.

Ez csak egy történet, nálatok ne így legyen.

Februárban megszületett a baba, májusban új barátnő, júniusban elköltözött, novemberben elváltak.

Adj bele mindent. Foglalkozz vele, kitartást.

Ja, és mutasd meg, hogy egy 18 éves ÉDESANYA, milyen szexi, és kívánatos, jó, 2 hetes gyerekkel komplikáltabb.. nehogy már egy 13-14 évesnek nagyobb vonzóereje legyen.

Miután az utolsó erőd is elhagyott, nehogy el merd hagyni magad. Szépen csendesen várd meg míg elmegy dolgozni, és bömböld tele a párnád. Hívd fel a barátnőd, édesanyád, hogy hozzon egy jóóó nagy adag csokit, használjátok ki a röpke időt míg a pici alszik, és beszélgessetek.