Hogy mondjam el a szüleimnek, hogy van barátom régóta?

Ki fog derülni, és egy életre elásod magad előttük. Onnantól kezdve bezárva tartanak, mert félnek hogy összefekszel valakivel, egyetlen szavadat sem hiszik el, eltiltanak a barátodtól, mert biztos ő vett rá a hazugságra, gyanakodva figyelik minden lépésedet, és 18 éves korodra csak arra fogsz vágyni, hogy mihamarabb eltűnj otthonról, így lemaradsz a továbbtanulásról, stb.

Ha olyan érettnek érzed magad, hogy barátod legyen és több legyen köztetek puszinál, akkor az őszinteséghez is annak kell lenned. Azért gondolom érted az ellentmondást.. egy felnőtt ember nem fél vállalni a következményeket, egy gyerek viszont nem fekszik le a barátjával. Válassz, melyik vagy.

Ha elmondod nekik, valószínűleg megrémülnek, és jó ideig szemmel fognak tartani, hogy miben változtatja meg ez a viselkedésedet. Azt egyből nem kell bevallani, hogy nem vagy szűz.. Előbb-utóbb az is kiderül majd. Hazudni viszont megbocsáthatatlan, és megértem a szüleidet, ha életreszólóan csalódnak benned!

Az hogy 15, nem azt jelenti, hogy eszetlenül és ész nélkül éli az életét... a védekezés és a szexuális dolgok rájuk tartoznak.-igazából mindenki a saját hibájából tanul a legtöbbet!!! és ez kortól független :)-

Ráadásul nem egy hülye "kislányról" van szó, hisz jól akar dönteni, elmondja-e vagy se, körültekintően akar dönteni.. és így is van aki így beszél vele?!

Az én véleményem, hogy mond el szüleidnek, van barátod fél éve, és nagyon jól tudod, hogy féltenek téged (nem ciki ezt nekik mondani!!), és a tanulás, az iskola, bármiről szó volt számíthattak rád, hogy rendesen végzed a dolgod. Tehát nem egy elhanyagolt, felelőtlen lány vagy. A szerelem független minden mástól: szülők, iskola, bármi.

Nem tudod elrontani az életed, hisz szerintem eléggé figyelned rád, és ha tudni fognak konkrétan a barátodról, ügyelni fognak rád, hogy ne befolyásoljon semmiben, és minden a megszokottan menjen tovább. Én arra is gondoltam, hogy tudják kivel vagy együtt, de a te szádból akarják hallani. Esetleg még rosszul is esik édesanyádnak, hogy nem vagy vele őszinte.

A helyedben csak anyukámmal ülnék le beszélni. Sőt.. a fiút is elhívhatod hogy közössen beszélgesetek :)

nincs jobb ötletem!

remélem tudtam segíteni!

20/L

17:48-nak: Egyetértek!

Én sem értem, mit rohannak a kamaszok ennyire előre. Több előnye van, mint hátránya. Manapság már az a trendi, hogy valaki nem szüzen ballag az általánosból, ezzel szemben én... Érdekes, én szüzen ÉRETTSÉGIZTEM!, és csak majd' egy évvel később feküdtem le az első komoly barátommal. Jééé, ilyen is van! És nem, nem vagyok sem ronda, sem prűd, az viszont igaz, hogy kissé későn érő típus vagyok, de így visszanézve ez inkább csak előnyömre vált.

Ugyanakkor az is igaz, hogy bár engem nem világosítottak fel a szüleim, meg tulajdonképpen nem tiltottak soha semmitől - nem mondták például face to face soha azt, hogy "kislányom, ne igyál, ne drogozzál!- ,de valamit nagyon jól csinálhattak, mert nem ittam magam s@ggrészegre 14 évesen, és nem dobtam magam oda az első pasinak. Mindig megvolt a magamhoz való eszem, és nem csináltam kirívó hülyeséget. Na jó, tudom, mit beszélek én itt "öreg" harmincévesen, mit tudhatok én a fiatalok problémáiról, ugye? Hát, nem volt ez olyan régen, és bizony én is voltam kamasz. De a mi korosztályunkban valahogy még több tartás volt, és nem a szex körül forgott "minden" 7.-es, 8.-os gondolata, mint manapság a többségé. Igen régen is volt ilyen, és nekem is volt olyan iskolatársam, aki kb. 16 évesen szült, de nem volt ennyire trendi minél előbb elveszíteni, meg "ciki, hogy még 14 évesen szűz vagyok?"-kérdések se voltak.

17:48-as, illetve 20:00-as:

Ne is mondd! Nekem sincs még gyermekem, de előre félek,ha lányom lesz, és kamaszodik majd. Nekem az a "tervem", hogy szeretném, hogy olyan kapcsolatunk legyen, hogy MINDENT! el merjen mondani nekem. Párom már most készíti képzeletben a sörétes puskát az udvarlók ellen, és mondta is, hogy fél attól, hogy lányunk legyen, mert az élete másból sem áll majd, mint aggódásból, hiszen egyrészt tudja, milyenek a mai tizenévesek, másrészről mint férfi, ismeri a "gondolkodásmódjukat". (Mármint a férfiakét.):-) A viccet félretéve, remélem, sikerül úgy nevelnem a gyerekemet majd, hogy ne akarja magát megd*gatni idő előtt, mert mondhat bárki bármit, egy 14-15 éves gyerek még nem érett a szexhez. Erre persze csak később jönnek majd rá. Annál is inkább, mert én, aki "későn" kezdte (majd' 19 évesen) is észreveszem, mekkora a különbség van aközött, ha tiniként/ifjúként csinálod, mint érettebb fejjel. Nekem most, harmincévesen sokkal jobb, mint 19 évesen, pedig akkor sem voltam már gyerek.

Amúgy az biztos, hogy tiltani nem fogom a gyerekemet, hanem még jó időben leülök vele beszélgetni mindenről, ha pedig már túlesett rajta, akkor inkább majd hozzánk jöjjön a párjával, mint erdő-mezőn-folyóparton csinálja. Nem vagyok prűd, sőt, nagyon is felvilágosult, szóval a még meg sem született gyerekem bármikor fordulhat majd hozzám ebben az ügyben is, nekem nincs tabutéma. :-)