Lányok/nők! Nem érzitek magatokat furcsán mikor egyre több ismerősötök megy férjhez/vállal gyereket, és Ti nem?

Jaj, dehogy nem... 24 éves vagyok, már 4 volt osztálytársam férjhez ment, míg nekem egy épkézláb kapcsolatom sem volt már két éve. Eleve azt nem tudom elképzelni, hogy akik már férjhez mentek (a sok eljegyzettről nem is beszélve) mégis hol a csudában akadtak össze a párjaikkal.

Engem nem az zavar, hogy lemaradok valamiről, csak nem értem, hogy mások egyáltalán hol ismerték meg egymást, hol találkoztak.

Nem késel le semmiről! Ez az örökös: van barátod? ha van, mikor lesz esküvő? ha megvolt, mikor lesz gyerek?, ha az is van, akkor mikor jön a tesó? (Mi most ebben az utolsóban vagyunk éppen!) Sose lesz vége, mindig jön vmi amit "teljesíteni" kell, mert ez az elvárás. Az én nagyim 33 volt amikor az anyukámat szülte pedig akkor ez még nem volt divat és csámcsogtak is rajta a faluban. Nagyon fiatal vagy még! Éld az életed, tapasztalj, ha tudsz láss világot. Csak akkor maradj otthon háztartást vezetni és gyereket szülni, ha TE úgy érzed, hogy most már csak így szeretnél élni.

Ja, és meg kell találni hozzá a Férfit!

"Engem nem az zavar, hogy lemaradok valamiről, csak nem értem, hogy mások egyáltalán hol ismerték meg egymást, hol találkoztak."

Mindenki megtalálja egyszer a hozzá illő párt, ki korábban, ki később. Nem lehet általánosítani ebben a témában, és nem Szentírás az sem, hogy hol találja meg az ember élete párját. A legváratlanabbkor és a legelképzelhetetlenebb helyen is felbukkanhat a nagy Ő.

Egy biztos, ha Ő az, akkor megfordul veled a világ és tudod, hogy hozzá szeretnél feleségül menni és csak neki szeretnél kisbabát szülni. Pont mint mi. :) (előbb írtam, még baba nincs de a közeljövőnkben már szerepel:))

Aki nem érzi ösztönösnek az élete párjához való kötődést (minden tekintetben) és nem kellemetlen neki, mikor az orra elé tolják szülés után (abban a meghitt, csodálatos pillanatban) az apasági nyilatkozatot, akkor azt gondolom az a nő ne is kösse le magát.

Vannak olyanok (elég sokan), akik ezt a helyzetet egyáltalán nem érzik át és nem fontos nekik a házasság.

Pedig ha jól működik, akkor ez a férfi és nő között szeretetben köttetett szent szövetség, melyben egymást tisztelik, megbecsülik, szeretik és születendő gyermekeiket ebben a íratlan szabályban együtt felnevelik.

Nekem ezt jelenti a házasság fogalma. (úgyhogy, amikor mondják mások hogy óóó csak egy papír, na arra begurulok mindig:):))

nem nem, én is úgy gondolom ahogy te írtad kedves utolsó. Valóban ez nem csak egy papír, hanem egy életre szóló kötelezettség. Nekem csak az a fura, hogy nagyon fiatal 20onéves nők, nek az a cél, hogy minél hamarabb férjet "fogjon" és bekössék a fejét. Aztán meg jön a sok válás, probléma stb. Van más is az életben, ami örömet okozhat, házasodni csak akkor szabad, ha tényleg megérett rá mindkét fél, nem pedig a társadalmi "nyomás" miatt.

És miért van az, hogy a férfiak meg pont hogy halogatják és kitolnák a házasodás időpontját?

Értelek kedves utolsó, bár én azt gondolom mindenkinek más a tapasztalata a saját környezetében, ezért a kérdésedre válaszként pont az ellenkezőjét tudom mondani. Az én ismerősi körömben a férfiak mind 30 éves koruk előtt nősülnek. Szerintem egy férfinál legoptimálisabb 26 éves kora körül/után házasságot kötni de ez tényleg csak egy feltételezés. Mindenki más és más, egy a lényeg, hogy megérjen a feladatra. Legyen a férfi vagy nő.

További szép estét! :)