Anyós miatt rossz házasság?
Páromnak azt mondja, mutatja, hogy szeret engem.
Másképpen viselkedik, ha a párommal együtt találkozunk vele, és másképpen, ha nincs velem a párom.
Párom az egyetlene, akinek mindent megad, és ezért a párom imádja őt, és nem hiszi el, hogy velem rosszindulatú az édesanyja.
Hogyan lehet úgy leélni az életünket, hogy sokszor találkozunk? Mindig csak nyeljek egyet, ha rámszól/leszid/kioktat? Ne álljak vele szóba? Mi a jó taktika?
Sokáig nem tud színészkedni szerintem.
Én is sokat nyeltem a férjem családtagjaitól (sok a nő) aztán mikor megszületett a kisfiunk, a sarkamra álltam.
Ezért most velem nem áll szóba az egész bagázs, anyós is csak az unoka miatt. Viszont elkövetik azt a hibát, hogy szapulnak a férjemnek, mivel viszont az én taktikám meg nem ez, a férjem teljesen mellettem áll, és rájuk haragszik.
Én azt csinálom, hogy ha elkezdi mesélni, miket mondott az anyja, és nem fikázom az öreglányt, hanem megvédem. "jaj szívem, biztos nem azért mondta, hiszen ő csak jót akar neked, mégiscsak az anyukád..." Így én vagyok a jó.
Anyóssal szemtől szemben pedig mindig udvarias vagyok, és ha nagyon a képembe mászik, kimért. Igyekszem rövid mondatokban válaszolni, hamar lezárni a beszélgetést.
Úgysem jó neki semmi,szóval mindegy.
Azt sosem hagytam, hogy leszidjon vagy kioktasson, nem vagyok gyerek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!