Szerettél úgy valaha valakit mégegyszer, mint az első szerelmedet?

Óh, igen. IGEN!!!!!

Nem csak úgy, hanem sokkal jobban.

Annyira, hogy el sem tudtam képzelni, hogy lehet ennyire szeretni valakit.

Nagyon-nagyon szeretem, olyan önzetlenül, amiről még álmodni sem mertem.

El sem tudtam képzelni, hogy én így fogok még egyszer szeretni valakit.

Úgyhogy fel a fejjel, nem így, de sokkal jobban is tudsz majd szeretni.

De ne várd, és ne tervezd el, hogy kit és mikor, ki lesz az, aki belép majd az életedbe.

Egyszer váratlanul találkoztok majd, és érezni fogod, hogy itt van akire vártál!

Én sem hittem benne, hogy így lesz, mégis megtörtént, és Veled is megtörténhet, csak higgy benne!

24/L

Hajjaj bizony!

Sőt, még jobban.

Igazán háromszor voltam szerelmes életemben, az első szerelem plátói volt 14 évesen, a második szerelem 5 évig tartott.

Most 29 éves vagyok és úgy érzem, a férjem úgy szeretem, mint még soha senkit azelőtt.

A lángoló diákszerelem ehhez képest valóban csupán "gyerekjátéknak" tűnik.

Nagyon szép volt, de ezt a mostani komoly, mély szerelmet semmi másra nem cserélném.

Az ember persze mindig ezt érzi egy csalódás után, hogy ő aztán soha többé senkit nem képes úgy szeretni, de az idő nagy úr és az élet állandó változásokkal tarkított, pont ettől olyan gyönyörű.

Én az első párommal vagyok, szóval nincs viszonyítási alapom, de most úgy érzem senki mással nem tudom elképzelni az életemet, sőt nélküle el sem tudom képzelni...ha egy reggel csak nem lenne:-S

Viszont volt egy plátói szerelmem gimi 9.-10. ben az teljesen más volt, valamiért ma is érzek valamit ha meglátom a képét pl. iwiw-en:-S Bennem van az, hogy mi lett volna ha...

21-L

Úgy? Nem. Sokkal jobban? Igen. :D

Általában később rájön az ember, hogy az talán nem is volt szerelem. :D