Valóban bunkó volt? Tegnap a kisfiammal, és az anyámmal együtt voltunk egy helyen. Bejött egy számunkra idegen bácsi, akinek le volt vágva az egyik lába, helyette műanyag láb volt a helyén.

A gyermekem még nem látott ilyet (vagy csak eddig még nem tünt fel neki), és míg mi beszélgettünk a bácsival is, ő odament hozzá, és nyíltan rákérdezett, hogy " Bácsi. Neked fából van az egyik lábad? " Anyám rögtön lebunkózta, és hangosan méltatlankodott, hogy hogy nevelhetem ennyire félre, meg, hogy most miért kellett ezt az embert megbántani? Hozzátartozik a történethez, hogy a bácsi elmagyarázta a gyermekemnek, hogy még fiatalon volt neki egy balesete, és a vonat levágta neki. Bejött a húgom is (aki ismerte a bácsit), és látta, hogy baj van, és megkérdezte, hogy mi történt. Anyám ecsetelte neki is, hogy milyen bunkó az én gyerekem. Ő sem ( mármint a húgom sem ) értette, hogy ezért miért lett volna a gyerek bunkó, és mondta, hogy ezt szinte minden gyermek megkérdezi a bácsitól. Szerintetek is bunkó volt a gyermekem? Vagy csak egészséges kiváncsisággal van megáldva, és fel meri tenni a kérdéseit?